Szinte minden családban elérkezik egyszer az a pont, amikor a nappali komódjára akvárium kerül. De még az sem mindegy, hogy hova tesszük a halakat!
Forrás: istock
A tervezett akvárium mérete a döntő. Egy bizonyos élettérre minden halnak szüksége van. Evidens, hogy kisebbe kisebbeket, és békés természetűeket válasszunk. Ne tartsunk együtt sokfélét, inkább egyféléből többet, és figyeljünk a méreteikre, ne térjenek el jelentősen egymástól, különben harc lesz a vége.
– A vitorláshal például jó választás, dekoratív. Párban ajánlom őket. Százliteres akváriumba legfeljebb kettőt, kétszázasba négyet. Nem szabad nagy méretű kopoltyúsból sokat tartani, mert harcolnak – kezdte a Borsnak Szabó Endre, a Rája díszállatkereskedés vezetője, aki hatéves kora óta foglalkozik halakkal.
A lazacféléket, mint amilyen a neonhal, vagy az izzófényű pontylazac, rajban jó tartani, mert ezek a természetben is nagy csapatokban élnek. Melléjük legyen az akváriumban takarító hal, elsősorban házmester-féle, hogy a lehulló dolgokat felturkálják. Nagyobb akváriumban nagyobb testű állatokhoz a torokátum harcsát ajánlom. Algaevőt pedig bármilyenbe tehetünk. Túletetésnél is hasznosak, mert a felesleget elfogyasztják, és még a pár napos halakat sem bántják – mondta el a szakember.
Népszerűek, és egyszerű a tartásuk
Az eleven szülők a közkedveltek: neonhal, guppy, xipho, molly és platti. Ezek könnyen szaporíthatók is. A lazacfélék csapatban jól mutatnak, a nagy akváriumokba pedig a vitorláshal a legjobb választás, mert dekoratívak. – Diszkoszhalat viszont felejtsék el a kezdők, mert nagyon macerás a tartásuk – mondta a szakértő.
Ne az állatorvostól kérdezzen!
A parazitás betegségek viszonylag hamar látszanak. A darakórnál grízhez hasonló apró szemcsék jelentkeznek a hal testén. De ha olyan, mintha be lenne hintve a testük púderrel, akkor is betegek. Ha időben észrevesszük az elváltozást, akkor vízben oldódó gyógyszerrel jó eséllyel gyógyíthatók. Amíg nincs teljes gyógyulás, új élőlényt ne tegyünk az akváriumba, növényt és csigát sem. Amelyik hal már nem eszik, és nem jól mozog, az általában elpusztul, és javasolt kivenni. Betegségről állatkereskedésben érdemes tanácsot kérni, mert az állatorvosoknak nincs napi gyakorlatuk ebben.
Hova tegyük őket a lakásban?
Az akváriumban mindenképpen keletkezik alga, hiszen a halak ott esznek-isznak, ürítenek, és ezzel rengeteg szerves anyag halmozódik fel, amin alga képződik.
– Ha az akváriumot túl világos helyre tesszük, akkor zöld alga, ha túl sötétre, akkor barna alga képződik. Ezek mennyiségét algagátló szerekkel csökkenthetjük. A természetben a legtöbb díszhal félárnyékos helyen él. Mi azért világítjuk az akváriumot, mert úgy lesz a lakás dísze. Napi 8–12 órás világítást javaslok – tanácsolta a szakember, aki hozzátette: fűtőtesthez közel ne tegyük, és olyan helyre sem, ahol tartósan éri a tűző nap.
Van memóriájuk, emlékeznek
Szabó Endre szerint a nagy jövés-menés is zavarhatja az életüket, mert mindent látnak az akváriumból.
– Ráadásul meg is ismernek minket! Tévedés, hogy a halaknak rövid távú a memóriája. Ha ugyanabban a pólóban és ugyanazzal a színes tállal viszem nekik az élelmiszert, mint amit megszoktak, akkor odagyűlnek. Hetek múlva is – árulta el Endre.
Drága a tengeri
