<p>Évről évre millimétereket dől Szécsény híres építménye, de még a helyiek is találgatják, pontosan miért ferde a Tűztorony. 300 éve alatt egy robbanást is épségben túlélt.</p>
Hiába építették kétszáz éven át, a pisai ferde torony a 12. század óta dől. Persze még mindig áll a lábán – erős acélsodronyokkal és a talpazat alá helyezett tonnányi súlyokkal állították meg végül a billenést 2001-ben. Ki hinné, hogy a pisai torony már 650 éves, és a szakemberek szerint az ezredik évét is megérheti, a felújítás után ugyanis még további 300 évig stabil lesz. Ferde toronyért azonban nem kell Olaszországig utazni, hazai „kistestvérét” a Nógrád megyei Szécsényben találjuk.
Ellenáll a földrengésnek
Akár a pisai, a szécsényi Tűztorony is évente több millimétert süllyed. Hogy mégis pontosan mennyit, azt a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat küldöttsége 1968-ban kezdte méregetni. Jó volt a szemmérték, ugyanis megállapították, a torony egyáltalán nem egyenes, hanem északkelet felé 32,5 centiméterre elhajlik.
Öt év alatt pedig három milliméteres süllyedést jegyeztek fel, ami nem tűnt komoly gondnak. A jelentésben feljegyezték: mivel az alapok feltöltésre kerültek, az agyagos talaj miatt csúszhat, amire az építők annak idején nem figyeltek. A helyiek mégis szívesen emlegetik, hogy az építmény egy bombát is túlélt: a legenda szerint a II. világháborúban épp 80 méterre a torony mellett robbant fel egy bomba. A becsapódás miatt pedig az egyik oldala megsüllyedt. Döbbenetes ugyanakkor, hogy újabb kutatások szerint a torony kibírja a földrengéseket, ami ugyanannak a laza talajnak köszönhető, amely a ferdeségét okozta.
Órásműhelyt nyitottak benne
A torony ma már turisztikai látványosság, de rengeteg célra használták a 300 éve alatt. Alapjait 1718-ban fából fektették le, a pestisjárvány végének emlékére, akkor harangtoronyként működött. Ide tették a 17. században elpusztult egykori Szent Lélek-templom harangját. 1820-ban kőből építették újra, hetven évvel később pedig börtönt csináltak belőle úgy, hogy a tetejét a tűzőrség foglalta el.
1929-ben egy harmadik emeletet is kapott: immár büszkén viselhette a bádogtetős zöld sisakot. Még egy ideig a tűzmegfigyelő szolgálat itt őrködött, de aztán rádióamatőr-állomásnak és órásműhelynek is lett hely az épületben. Ma már az I. világháború alatt Szécsényben elesett 134 hős katona nevét hirdeti, aki pedig szeretne bemenni, a tűzoltás történetét bemutató kiállítást csodálhat meg.
Széchenyi nem is szécsényi
Bár Szécsény „híres” a grófi Széchenyi családról, és a feljegyzések szerint innen származnak, egyesek szerint ez mégsem teljesen igaz. A vitézségéért 1697-ben grófi címet kapó II. Széchenyi György valóban Nógrádból származott, de nem pontosan Szécsényről. A családot felemelő György igazából Alsószécsényben (a mai Szécsénkén) született: ez egy jóval „kisebb” település, ami nem is szomszédos Szécsénnyel. II. Széchenyi György később, 1711-ben vásárolta meg a Fertő tó közeli Nagycenki-birtokot, ami a legendás család legfontosabb földje lett.
Rákóczi Ferencet itt választották fejedelemmé
Szécsény egyik legfontosabb eseménye minden bizonnyal a Rákóczi-szabadságharc idején megtartott országgyűlés. 1705-ben itt választották vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.
Ekkoriban a gyűlések úgy zajlottak, hogy a rendek képviselői – több százan – összegyűltek egy kijelölt helyen, többnyire egy hatalmas réten, ahol felverték a sátraikat, és hetekig üléseztek. Ez eleinte a Rákos-mező volt, ám a szabadságharc korábbi eseményei miatt új helyszínre költöztek, a Szécsény melletti Borjúpást-mezőre.
