Forrás: Bors
A május 29-én történt hajóbaleset az egész országot megrázta. Hét embert sikerült megmenteni a Hableány 33 utasából és kétfős legénységéből. 26 holttest azóta előkerült, kettőt jelenleg is keresnek. A 168 óra annak a magyar csapatnak a két tagjával beszélt, akik az áldozatok azonosításában vettek részt dél-koreai kollégáikkal együtt.
Ajang Armin Farid és Petrétei Dávid amellett, hogy azt is elmondták, nekik, szakembereknek is megterhelő egy ilyen tragédia feldolgozása, arról is beszéltek, konkrétan hogy zajlott a munka. Kiderült: noha a DVI (Disaster Victims Identification)-egység ujjnyom, DNS, fogazat, valamint orvosi adatok és áldozatok személyes tárgyai alapján is képes azonosítani, a dunai hajóbalesetnél egy kivételével az összes áldozatot ujjlenyomatról azonosították. Megkönnyítette a munkát, hogy Dél-Koreában minden, 17. életévét betöltött állampolgár ujjlenyomatát nyilvántartásba veszik.
– Az áldozatok, leszámítva a Hableány kétfős magyar legénységét, egyetlen országból származtak. Sokkal-sokkal bonyolultabb lett volna, ha több nemzet állampolgárai lettek volna a hajón. A Thaiföldön bekövetkezett, 2004-es, több mint 150 ezer halálos áldozattal járó indiai-óceáni cunami nem csak emiatt szemléletes példa erre, hanem azért is, mert szervezett DVI-egység hiányában akkor még mindenki máshogyan végezte az azonosítást. Bár óriási volt a káosz, a fertőzések miatt gyorsan kellett cselekedni. A Hableány katasztrófájánál ilyen szempontból az is szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy nem ismeretlen emberekről volt szó, hiszen az utaslista alapján pontosan lehetett tudni, kik tűntek el – mondja Ajang Armin Farid.
