Bolíviai indiánok között élt két évig egy magyar gyógynövénykutató, aki nem különösebben híve a gyógyszeripari étrend-kiegészítőknek.
Pár nap alatt nem hathat
Egy-két évtized alatt elképesztő gyorsasággal terjedtek el a világban az étrend-kiegészítő termékek. Számuk szinte végtelen, bármelyik boltban kapható egy-egy fajta.
– Az étrend-kiegészítők élelmiszernek minősülnek, nem tulajdoníthatunk nekik gyógyhatást. Éppen ezért nincsen kötelező minőségvizsgálat, mielőtt piacra kerülnek. Ezt sok gyártó kihasználja, és olyan kevés hatóanyagot tesz a termékbe, amennyitől valóban nem várhatunk hatást, illetve bizonyos termékekről nem is lehet sejteni, hogy milyen szintetikus vegyületeket tartalmazhatnak – kezdi a Borsnak dr. Hajdu Zsanett.
Lényegében bármit nevezhetünk étrend-kiegészítőnek, amit megeszünk, még az ebéd utáni almát is. A kategória kikötése, hogy a terméknek nem tulajdonítható gyógyhatás, így nem lehet a gyógyszerek közé sorolni, ám egészségjavító hatással rendelkezhet. De akkor honnan tudhatjuk, hogy mit szedünk be?
– Ha például az van ráírva egy fogyasztószer vagy egy potencianövelő dobozára, hogy már egy nap vagy egy hét alatt hat, és az tényleg hat is, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy különböző ismeretlen vegyületeket tartalmazhat. Ezek akár káros mellékhatásokkal is lehetnek a szervezetünkre – mondja a kutató.
Jelentse be!
Becsapós a dobozon a harsány felirat
Sokszor lehet találkozni vitaminokkal, amik kiegészülnek különböző gyógynövényekkel.
– Csak hogy szemléltessem: egy 500 milligrammos természetes C-vitamin dobozán hátul az olvasható, hogy 50 milligramm csipkebogyó-kivonatot tartalmaz, a többi normál C-vitamin. Közben elöl hatalmas betűkkel állítják, hogy csipkebogyót tartalmaz, és az mennyire egészséges, de láthatjuk, hogy ez igencsak elenyésző mennyiség. Igazi csipkebogyót csak az a kicsi mennyiség látott, bár ez esetben szerencsénk van, mert a normál C-vitamin is tökéletesen kifejti hatását. Számos étrend-kiegészítő terméknél előfordulhatnak hasonló csúsztatások – magyarázza a szakember.
Az orvosi diagnózis kihagyhatatlan
Felvetődik a kérdés: lehet csak gyógynövényekkel gyógyítani, vagy inkább mindig forduljunk orvoshoz, ha megbetegszünk? Dr. Hajdu Zsanett szerint a gyógynövények akkor tudnak nekünk segíteni, ha tudjuk, hogy pontosan mi a baj, és arra pontosan melyik növény és milyen dózisban adagolva jó. Ebben tudnak nekünk tanácsot adni a patikusok.
– Ha valaki érzi, hogy néhány nap múltán csak súlyosbodik a betegsége, mindenképpen keresse fel az orvosát! Pontosan mondja el, hogy mi a probléma, mit szedett addig, mert csak akkor tudják közösen kitalálni, mi lesz a megfelelő terápia – hangsúlyozza a biológus.
A lélek is fontos
Az őslakos amerikai indiánoknál a mai napig indián gyógyítók is kezelik a betegeket. Bár elég gyorsan elterjedtek egyes szintetikus gyógyszerek a falvakban, elég orvos és védőnő is lakik a közelükben, mégis sokszor fordulnak az ősi hagyományokhoz, és sámánokkal gyógyíttatják magukat.
– Nagyon fontos, hogy egy ilyen gyógyító szertartáson a lelkük is megnyugszik a betegeknek. Magam is azt gondolom, hogy beszélgetni is kell velük, meg kell nyugtatni őket, tehát a fejlett nyugati gyógyászat is sokkal hatékonyabb, ha foglalkoznak a páciens lelkével, mint amikor csak megírja az orvos a receptet – mondja dr. Hajdu Zsanett.
Tapasztalatai szerint azért is olyan erős még mindig a gyógynövények hatása az indiánoknál, mert olyan szertartást is kapnak mellé, ami segít a felépülésben. Sokkal jobban elhiszik, hogy meggyógyulnak. A hitünk vagy bizalmunk egyfajta placebo hatást jelent, amit ma már tudományosan is elismernek.
Már egész kicsi lányként a dzsungelbe készült
Más kislány hétévesen táncosnő, színésznő, esetleg tanítónő szeretne lenni, Zsanett már akkor arra vágyott, hogy valami nagy dolgot fedezzen fel a dzsungelben.
Hétévesen kórházba kerültem egy hónapra, és nem tudták az orvosok megmondani, hogy mi bajom lehet. Ekkor elképzeltem, hogy ha felnövök, a dzsungel legmélyén fogok felfedezni valami olyan növényt, amivel megmenthetem majd mások életét – emlékezik vissza a kutató.
Rengeteg szervezéssel és segítséggel végül 2004-ben két társával Bolíviába költözött két évre, ahol az őslakos indiánokkal éltek együtt.
– Elképesztő volt látni, hogy mennyire fontos számukra a család egysége. Bár először kicsit furcsán néztek, gyorsan elfogadták a jelenlétem. Nagyon kedvesek és barátságosak voltak mindannyiunkkal – meséli dr. Hajdu Zsanett, aki végig a kutatásával foglalkozott. Százötven növényt vettek lajstromba, amit az indiánok használtak a mindennapi gyógyászatban. Ezek közül is a macagumóval foglalkozott itthon a legtöbbet, kutatásának egyik központi témája volt.
– A macagumót évszázadok óta használják az indián törzsek táplálkozásra és termékenységfokozásra. Eleinte még a spanyol hódítók is kísérleteztek a növénnyel az Andokban élő lovaikon, hogy termékenységfokozó hatással bír-e – sikerrel. Napjainkra a kutatók is megerősítették, hogy a növénynek jelentős hatása lehet férfiakra és nőkre egyaránt – mondja a kutató, aki az itthon is kapható natúr macalisztet vagy macaport ajánlja, hiszen az étrend-kiegészítőkbe kevert mennyiség elenyésző lehet.
Naponta egy evőkanállal kell beszedni, és körübelül három hónap múlva várható hatás. A háziasszonyok örülhetnek, mert a macalisztbôl sütemény is készíthető.
