<p>Kerekedhet az ember szeme, ha az <a href="http://www.ingatlanbazar.hu/">ingatlanbazar.hu</a> oldalon az albérleti kínálatot böngészi! Budapest I. és II. kerületében nagyjából 180-200 ezret, az V. kerületben van, ahol 300 ezret kóstál a havi lakásbérleti díj. A főváros után a vidéki nagyvárosok a legdrágábbak, az egyetemek környékén egy extra lakásért havonta akár 230 ezret is kicsengetnek a diákok. Kérdés, mit tartalmaz az ár.</p>
Az egyetemi felvételi ponthatárok július 24-i kihirdetése a startpisztoly eldörrenését jelenti: a roham nagyjából két hét alatt szippantja fel a legjobb lakásokat. Aki biztosra akar menni, már hetek óta vizslatja az ingatlanos portálokat, hogy ár-érték arányban jó helyen fekvő, jó lakáshoz jusson. A „második körös” keresők két-három hónap múlva is a lakáshirdetéseket böngészik, a be nem vált lakások helyett újat keresnek.
Az egyetemisták a mobilos keresési kategóriát preferálják leginkább, a keresések 80 százaléka mobiltelefonon történik – derül ki az ingatlanbazar.hu kutatásaiból.
Megugorhatatlan pesti árak?
Budapesten a legkeresettebbek a garzonok és a 3-4 szobás lakások, utóbbinál a rezsi és a bérleti díj megoszlik a bérlők között. A szobakiadás országos viszonylatban népszerű, a fővárosban 50–80 ezret is elkérnek szobánként, de a 100 ezer sem ritka.
Így aztán nem csoda, hogy a Pest megyei albérletben élő, fővárosban dolgozó ingázók száma folyamatosan nő. Ez a jelenség más világvárosokban, például Londonban régóta megfigyelhető. A szinte megfizethetetlen fővárosi bérleti díjak mellett az olcsóbb, agglomerációhoz tartozó települések díjai megérik az ingázást.
A magas bérleti díj tehát nem magyar specialitás. Ám az ingatlanárak – a bérleti díjakkal ellentétben – még korántsem érték el a plafont. A hazai bérleti díjak és a magyar fizetések ugyanis a robbanásszerű áremelkedést képtelenek követni. A tehetős szülők inkább lakást vesznek csemetéjüknek, hosszú távon ez a legjobb befektetés.
Az egyetemi városok tarolnak
Azokban a vidéki, megyei jogú nagyvárosokban, ahol a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhetően sok új álláslehetőség van, nemcsak a fiatalokra, hanem a családokra is építkezhet az ingatlanbefektetői oldal.
Az ingatlanbazar.hu oldalon böngészve kiderül, hogy Nyugat-Magyarországon, például Győrben, Veszprémben átlagosan 110–140 ezerért bérelhető lakás, a szobáztatás körülbelül 35-40 ezerbe kerül – ez utóbbi érvényes a többi vidéki nagyvárosra is. Kelet-Magyarországon Debrecen és Szeged a legdrágább.
Kardos Zoltán, az Openhouse Szeged Ingatlaniroda munkatársa tájékoztatott: a Tisza-parti egyetemi városban szobánként átlagosan 50 ezret, egy igényes, belvárosi garzonért minimum 100 ezret, a nem túlságosan felújított garzonért 50-60 ezret, a panelért 70–90 ezret kérnek a tulajdonosok.
Minden a bérlő költsége?
– Az egy évre szóló, határozott idejű szerződésnél szerencsésebb a határozatlan idejű még azzal a feltétellel is, hogy a bérlő egy éven belül nem mondja fel a bérletet. Az előbbinél, ha a bérlő hamarabb kiköltözik a lakásból, köteles az egész évet végig kifizetni – magyarázza a szakértő.
A jó bérleti szerződés a két fél mindenre kiterjedő megegyezésén alapszik, beleértve a festést, a lakás eszközeinek javítását, a rezsit.
A kisállattartás feltételeit és a gyerekek által okozott esetleges károk elhárításának részleteit már előzetesen tartalmazza a szerződés.
Készüljön részletes leltár a használati tárgyakról!
A felújítás alapesetben a főbérlő költsége, mert ez az állagmegóvás körébe tartozik. Ha a bérlő kifest vagy kifestet, a munkadíj költsége a főbérlőé, de a bérlő le is lakhatja a festés árát.
A házfelújítási alapot sokan automatikusan a bérlőre hárítják. Nem az ő költsége, mégis szinte szó nélkül fizeti a közös költség részeként.
Kardos Zoltán szerint a bérlők zöme berendezett lakást keres.
– Bútorral érdemes hirdetni a bérleményt. Anélkül esetleg családok keresik hosszú távra, de ez sem jellemző. Az egyetemista mindent a pénztárcájához mér, ha meg tudja fizetni az igényes lakást, megteszi, ha nem, a nagymama berendezésével is beéri. A lényeg az egyetem közelsége. A külföldi diák más: egy jól frekventált lakásért szinte bármennyit kifizet, igényli az extrákat. A konvektort nem szereti, mert nem ismeri. Még a 2-3 szobásat is kiveszi egyedül, ha a lakás minden igényét kielégíti.
