Az emberek többsége fél a baktériumoktól, pedig a testünk szinte hemzseg ezektől, és így van jól. Ezek nélkül nem tudna emészteni a szervezet, de a bacik a hangulatot is befolyásolják.
Másfél kilót nyomnak
Az embereknek a baktériumokról legtöbbször valamilyen betegség, fertőzés, esetleg megromlott étel jut eszébe. Holott a szervezetben – köztük a tápcsatornában – élő mikroorganizmusok billiónyian vannak és körülbelül 300– 1000 különböző fajhoz tartoznak. Egy átlagos felnőtt szervezetében közel 1,5 kilogramm mikroba él, ami azt jelenti, hogy összességük akkora, mint egy ember agya.
Az ember nem is gondolná, de a születéstől a halálig kiegyensúlyozott kapcsolatban él egy egész mikrobaközösséggel. Ezek az apró organizmusok nem tétlen átutazók, kulcsszerepük van az élet legalapvetőbb folyamataiban, ide értve az emésztést, az immunválaszokat, sőt még a viselkedést is. A bélben élő mikroorganizmusokat nevezik a szakértők bélflórának, vagy újabban a bél mikrobiótájának, de szinonimaként a mikrobiom kifejezéssel is sok helyen lehet találkozni.
Mindenki különböző
A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktériumtörzsekből álló mikrobanépesség él a bélrendszerében. Ezeknek nemcsak az emésztésben, a táplálék továbbításában, hanem a fertőzések kivédésében is szerepe van. Számos kutatás vizsgálja, milyen kapcsolat van a mikrobiom és jó néhány betegség, elváltozás – többek között a gyulladásos vastagbélbetegségek, az elhízás, az ízületi gyulladás, az autizmus, a depresszió – között.
Bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa az egyensúlyt. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, fertőzések, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés felboríja ezt a természetes, ám kényes baktérium-egyensúlyt. Emiatt különböző betegségek is kialakulhatnak. Ez ellen az orvostudomány már kifejlesztette a probiotikumot, amely fenntartja és helyreállítja a bélflóra egyensúlyát.
A tejtermék a titok
Nem véletlenül mondják azt az orvosok, hogy sok joghurtot kell enni, ugyanis a probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből lehet elfogyasztani. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket kellene elfogyasztani ahhoz, hogy egyensúlyban legyen a bélflóra. A kutatások szerint azonban ettől messze elmaradunk.
– Az elemzések alapján tudjuk, van még mit tenni a tejtermékek fogyasztása terén – adta hírül a dietetikusok szövetsége.
– Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat adatai alapján a hazai lakosság 84 százalékánál a tej és a tejtermékek bevitele nem éri el az ajánlott értéket. A felnőttek 10 százaléka nem fogyaszt tejet, 62 százaléka pedig savanyított tejkészítményt – hívta fel a figyelmet a szövetség. A savanyított tejtermékeken kívül probiotikumokban gazdag a közkedvelt kovászos uborka és a savanyú káposzta, ezért ezeket érdemes beiktatni az étkezésbe.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint reggel a legjobb a zabpehely és a joghurt, ezután jöhet egy kis idénygyümölcs és egy kis méz. Vacsora vagy ebéd része lehet egy vitaminokban gazdag saláta, amelyhez jól illik egy áttört fokhagymával és bazsalikommal ízesített joghurtöntet. Egy főételként tálalt rakott burgonya kovászos uborkával is kiváló pro- és prebiotikumforrás lehet, amelyek mindegyike védőpajzsként szolgálja a szervezetet.
