Pesti presszó volt az Orient expressz kocsija

Nyugat- és Kelet-Európát kötötte össze az egykori lu­xusvonat, az Orient expressz, ami a 19–20. században élte fény­korát. Világszerte ismertté a krimikirálynő Agatha Christie tette 1933-as regényével, ami egy gyilkosság rendkívül fordulatos nyomozását örökíti meg. Azt kevesen tudják, hogy sok szá­lon kötődik Magyarországhoz.

Csak I. osztályú jegyek

Az expressz egy belga üzletembernek, Georges Nagelmackers-nek köszönheti létrejöttét. Tíz Amerikában eltöltött éve alatt látta, hogyan teljesítenek a lu­xusvonatok. 

Az Orient első próbaútja egészen rövid volt, a Párizs és Bécs közötti 1350 kilométeres távot 27 óra 57 perc alatt tette meg 1882-ben. Alig egy év múlva már hosszabb vonalra eresztették: 1883. június 5-én Párizsból egészen Konstantinápolyig robogott, Münchenen, Bécsen, Bu­dapesten és Bukaresten át. A menetidő négy napig tartott a 3000 kilométeren. Az expressz a felső tízezer utasait célozta meg, arisztokratákat, üzletembereket, és csakis I. osztályú jegyet lehetett váltani rá. A vonat egy mozdonyból, két poggyászkocsiból, két hálókocsiból és egy nagy étkezőkocsiból állt. Először még tikfaburkolat volt rajta a borítás, a sötét acélt a háború után kapta meg. Hazánkban egészen 689 kilométer hosszan haladt át, de ké­sőbb az Orient expressz útvonala Budapesten kettévált Belgrád és Bukarest felé, így összesen 1048 km hosszban közlekedett magyar területen, ami a teljes útvonalnak körülbelül egyharmada.

35 hálókocsit húzott

A filmekből is ismert, tekintélyes hosszát valójában csak 1982-ben nyerte el, már harmincöt amúgy felújított hálókocsival. Az Orient expressz egyetlen régebbi vagonja me­mentóként a magyar fővárosban maradt: 1965 és 1986 között a Városligetben állt, egy 1912-es gyártmány. Mivel étkezőkocsi volt, erre is használták, Múzeum Presszó volt a neve. Nem csoda, hogy a szerelvény itt ma­radt, ugyanis az expressz létrejöttében Magyarországnak is ko­moly szerepe volt. A 19. századi magyar vasútpolitika nagy figyelmet fordított a balkáni államokkal való jó összeköttetés kialakítására. A ligetben álló szerelvényt aztán 1986-ban elszállították, restaurálták, és a mai napig a budapesti Vasúttörténeti Parkban látható. A helyére egy másik vonatszerelvény került, ami évtizedekig kávézóként működött, de annak nem volt köze az Orient expresszhez.

Hófogság ihlette meg 

A luxusvonat 136 évét behálózták a katasztrófák. Így kapott ihletet az expressz egyik híres utasa, Agatha Christie is. Az írónő ismert volt arról, hogy mindig útközben írt – nem volt íróasztala –, tehát a vonaton is. Az egyik legismertebb eset 1891-ben történt, amikor egy görög rablóvezér és a bandája kisiklatták az expresszt. Athanasos csak magas váltságdíjért cserébe akart elengedni az utasokat. Természeti katasztrófák, üzemi balesetek is sűrűn előfordultak útjai során. Már 1883-ban Varciorova közelében árvíz késleltette az előrehaladást, pár nappal később ugyanitt földcsuszamlásba futott. Hóakadályok is többször előfordultak: 1929-ben Isztambul előtt a magas hóban elakadt a luxusvonat. A nagy hideg miatt a tüzelő gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. A közeli falvakban sikerült utánpótlást szerezni. A vonat tizenegy nap múlva szabadult a hó fogságából – úgy tartják, ez az eset ihlette meg Agatha Chris­tie-t a Gyilkosság az Orient expresszen megírására. Az is előfordult 1901-ben, hogy a mozdony túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközőbakján, és a falat ledöntve, a vendégek legnagyobb megdöbbenésére a vasúti étteremben állt meg.