Két miniszterelnök otthona is volt, bankárok, arisztokraták kedvelt lakhelye a Ferenciek terén álló, hányatott sorsú ház. Batthyány Lajos tartotta itt titkos találkozóit, egyszer diákok ostromolták meg, óragyártó és presszó is működött benne.
Amikor még csak üres telkek voltak a Ferenciek tere környékén, az 1820-as években már nagy terveket szövögettek az egyik sarkon levô hatalmas területtel kapcsolatban. Ez a Hatvani és a Szép utca sarka volt, a ma ismert Kossuth utca 2/A. Kultsár István lapszerkesztő közadakozásból vette meg a telket, hogy a Magyar Theátrumot ott építse fel, ám a konkrét építkezésre már nem maradt pénz. Ám gróf Cziráky Antal, akkori országbíró átvette ezt a „terhet” és – Hild József tervezésével – az 1830-as évek elejére felhúzott egy többszintes palotát. Így az épület több helyiségét is bérbe tudta adni.
Lovas kocsik vártak az udvaron a vendégekre
Központi elhelyezkedése miatt főleg az arisztokraták és közméltóságok kedvelték a helyet. Egy teljes szintet bérelt a házban Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke (1921– 1931), így aztán nem csak az épület külseje pompázott, a belső tér is lenyűgöző volt.
– A központi lépcsőházban vörös kókuszszőnyeg volt, egészen a nemrég befejezett felújításig – mondta a Borsnak dr. Szentmáriay István, aki harmincöt éve lakik az épületben, és ma is lenyűgözi annak múltja.
– A miniszterelnök idejében itt nagy társasági élet zajlott. Az udvaron lovas kocsik sorakoztak, amik a vendégeket hozták, vitték. Bálokat, estélyeket rendeztek, ami a kornak is egyfajta elvárása volt., hogy a tehetősek fogadásokat tartsanak. Vélhetően ennek a kiemelt figyelemnek köszönheti a mostani Kossuth Lajos utca 2/A számot viselő bérház azt is, hogy 1898 körül Budapest első liftjét itt építették be és helyezték üzembe – magyarázta István.
Diákok rohanták le a házat a kolera miatt
Amikor a kolera elérte az északi magyar határt 1830 végére, a lakosság mozgását szigorú intézkedésekkel korlátozták. A járványban több mint félmillióan betegedtek meg, 237 641 fő, közöttük Kazinczy Ferenc is meghalt, de az emberek nyárra megelégelték a tiltásokat. Egy fellázadt diáksereg ostrom alá vette az arisztokrata jelképnek számító házat, sőt a Széna téren és az Üllői úton is összecsaptak, ahol összesen tizenhárom egyetemi hallgatót lőtt le a hadsereg. Tíz év múlva már Batthyány Lajos élt itt: bár gyakran hívott vendégeket, valójában titkos találkákat tartott más politikusokkal, civilekkel, a szerveződésnek meglett az eredménye, az 1848. márciusi győztes forradalom után megalakult a Batthyány-kormány. Szintén a négyemeletes házban működött az Új szó című újság szerkesztősége.
Egyetlen tűzfal maradt csak épen belőle
A sokat kibírt épületből kaszinó is lett, egészen pontosan akkor, amikor Széchenyi István Pesti – 1830-tól Nemzeti – Kaszinójának elhelyezési gondjai támadtak. A gróf 1859-ben bérelte ki a Cziráky-palotának is nevezett házat, később meg is vette, cserébe pedig egy másik házat adott és némi pluszpénzt. A végleges beköltözéshez azonban az épületet teljesen átépítették 1874–84 között, méghozzá Ybl Miklós tervei szerint. Az új házat fejedelmi világítás ragyogta be, olvasótermében 190 hazai és külföldi lap, folyóirat közül lehetett válogatni. Könyvtára is volt, amiben több mint harmincezer kötet állt a kulturálódni vágyók rendelkezésére.
A kaszinó egészen 1944-ig itt működött. Újabb költöztetésének oka volt, hogy a Cziráky-palota a második világháborúban súlyosan megsérült. Egyetlen tűzfal maradt mindössze épségben belőle, ami alatt egy ideig egy óragyártó üzemelt, majd presszót nyitottak a helyére. Bejárata a Kossuth utcáról nyílt, falait különleges festmények borították, amikor a nevét kapta az Akváriumnak hívták.
