A legenda igaz: valóban lopott ötletből született meg Barbie, ami miatt a gyártó cégnek súlyos pénzeket kellett fizetnie. Az alakját ihlető képregényhősnő kihasználta testi adottságait, hogy elérje, amit akar.
Barbie megszületése előtt a gyerekeknek szánt játék babák mind csecsemőket, kisgyerekeket formáztak. Ruth Handler, az amerikai Mattel játékgyártó társalapítójának felesége azonban meglepődve tapasztalta, ahogy a játszadozó lányát nézte, hogy előszeretettel öltözteti babáit felnőtt ruhákba. Felfedezését férjével is megosztotta, és előadta ötletét: nagy sikere lenne egy felnőtt, öltöztethető babának. De a férfi akkor még nem látta meg ebben az üzleti lehetőséget. Aztán Ruth 1956-ban, egy európai útja során – gyerekeivel, Barbarával és Kennethtel volt – rátalált Lillire.
Zsazsa hatodik férje tervezte meg
A nyugatnémet bulvárlap, a Bild akkoriban képregényeket is forgalmazott, és az egyik, főként felnőtteknek szóló kiadványuk főhőse volt Lilli. A hölgy a történeteiben kihasználta testi adottságait, és sikerei elérése érdekében nem volt rest a férfiak iránta tanúsított érdeklődését a maga javára fordítani. Az őt formázó baba 1955-ben került az NSZK-ban a boltok polcaira, és bár nem gyerekeknek szánták, hamar rákaptak a kislányok. Imádták, hogy különféle női ruhákba lehet öltöztetni.
Lilli baba pont olyan volt, mint amilyet Ruth megálmodott, gyorsan vett is belőle hármat, és egyet a lányának adott. A másik kettő alapján pedig – miután visszatért az Amerikai Egyesült Államokba – elkezdett dolgozni a saját változat dizájnján. Ebben Jack Ryan tervező, Gábor Zsazsa hatodik férje közreműködött.
Lenyomta Lillit a jenki Barbie
Az amerikai baba Ruth lánya után Barbie lett. A New York-i játékkiállításon mutatták be 1959. március 9-én. Azóta is ezt a napot tartják az idén 60 éves Barbie hivatalos születésnapjának annak ellenére, hogy az első babákat szeptember 6-án kezdték el árusítani. Tehát Barbie-hoz ekkor juthatott hozzá először a vásárló.
A tömeggyártást kiszervezték Japánba. Az első modellek zebracsíkos fürdőruhát viseltek, és hajukat lófarokba kötötték. Ez a hajviselet évekig a Barbie-k védjegye volt. A baba óriási sikert aratott, már az első évben 350 ezer darabot adtak el belőle. A sikersztori Lilli gyártójához, a Greiner & Hausser nevű vállalkozáshoz is hamar eljutott, és pert indított a Mattel ellen.
Végül az ügy peren kívüli megegyezéssel zárult: az amerikai vállalat megközelítőleg 22 ezer dollárt fizetett a német cégnek, és megvette tőlük a Bild-Lilli gyártási és forgalmazási jogait 1964-ben. Ekkor beszüntették a Lilli gyártását. Jó időre nem maradt vetélytársa Barbie-nak, ám később már nagy konkurenciával kellett megküzdenie. Ma is éles a harc a divatbabák piacán.
A melle maradt, a szakmája változott
Bár Barbie-t eleinte rengeteg kritika érte azért, hogy tinédzser kora ellenére túl nagyok a mellei, ezen a vállalat nem volt hajlandó változtatni. Barbie először 1971-ben esett át plasztikai műtéten, akkor az eredetileg félrenéző, ettől szigorú tekintetét lecserélték előre figyelő szempárokra. Azóta rengetegszer megújult már, frizurát váltott, az arcformája is megváltozott. És nagyon sok társat kapott maga mellé: férfit, fiatalt, gyereket. Barbie-nak az évek során több mint negyven háziállata is volt: rengeteg kutyája, macskája, lovai, pandája, oroszlánkölyke, és egy zebrája is.
Muzulmánoknak Fulla
Szaúd-Arábiában törvényen kívül helyezték a Barbie-k értékesítését 2003 szeptemberében arra hivatkozva, hogy ellentétesek az iszlám vallás előírásaival. Erre a játékgyár kiadta a Fulla babát, ami azóta is nagy népszerűségnek örvend a muzulmán országokban: őt megfelelően öltöztették fel.
Eddigi pályafutása alatt volt már doktor, légiutas-kísérő, autóversenyző, asztronauta – hogy csak párat említsünk. Van pilótaengedélye is. A figura életét azért tervezték ilyen változatosra, hogy ezzel is megmutassák, a nők milyen sokféle szerepben képesek helytállni. A kislányok pedig a baba segítségével „valóra válthatják” álmaikat.
