Csak a vadásztársaság engedélyével vihető haza az erdőben talált, elhullajtott agancsot. Aki ezzel nem rendelkezik, de mégis magához veszi a trófeát, lopást követ el.
Forrás: Pixabay
Trófea Hiszen csak a földről felvettem és hazavittem, nem tettem semmi rosszat – panaszolta a Borsnak Sándor, aki autójából pillantotta meg a hatalmas szarvasagancsot a földút mellett. Szinte nem is gondolkozott, felkapta és már látta is maga előtt, ahogy a szobája falát díszíti. Ám ahogy kifordult a főútra, a vadőrök félreállították a kocsiját és lopással vádolták meg a pórul járt embert.
Állami tulajdon a vad
Vadászidényben csak az viheti magával a trófeát, akinek van rá engedélye, amit minden megyében a helyi vadásztársaságtól lehet igényelni.
– Akinek van engedélye, bármennyi agancsot hazavihet. Egy a lényeg, hogy bizonyítani tudja, nem lopta a trófeát – mondja a Borsnak Dobróka Ferenc vadász.
Ha vadászidény van, és élő vadat szeretne elejteni annak pompás szarvával, egy kérelmet kell benyújtani az adott vadásztársasághoz. Ebben a kérelemben ki kell térni többek között arra, hogy mikor, ki és hol lő a vadra, valamint fel kell tüntetni az állat azonosítóját. A bírálatot az első fokú vadászati hatóságok végzik.
Bírálatra kell vinni
Ha hazai vadászként rendelkezik vadászjeggyel, akkor az elejtett vad vadászidényétől számított harminc napon belül be kell mutatni a trófeát bírálatra.
Külföldi vadászként pedig az elejtéstől számított harminc napon belül. Ha csak egy napot is késik, akár napi ötvenezer forint bírságot kell fizetnie. A bírálat egy nagyon összetett rendszer, ahol az agancs minden négyzetcentiméterét megvizsgálják és külön pontot adnak értük. Nézik a trófea súlyát, színét, megszámolják az agancsok számát. Megvizsgálják többek között, hogy mennyire gyöngyözöttek és mennyire fehérek az agancsok végei. A trófea 210 ponttól aranyérmes, 230 ponttól be kell mutatni az Országos Trófeabíráló Testületnek. Természetesen ez a bírálat nem ingyenes, alapesetben 2500 forint, aranyérmes agancs esetén pedig 5000 forintot kell fizetni érte. Ezek az eredmények bekerülnek az Országos Vadgazdálkodási Adattárba és az agancs törzsszámot kap. Egy pillanat alatt leellenőrizhetô, hogy a trófea legálisan-e, a vadászjeggyel ellátottakat a jobb agancstövén megfúrják.
Vadászidények Magyarországon
Gímszarvasbika: szeptember 1-jétől körülbelül február végéig.
Dámbika: október 1-jétől február végéig.
Őzbak: április 15-től szeptember végéig, majd október 1-jétől február végéig.
Csak idényben fizetnek
Egyre többször történik vadgázolás az utakon, sok esetben értetlenül állnak a sofőrök az elôtt, hogy senki nem fizeti ki a baleset során keletkezett károkat.
– Amennyiben vadászidény van és bizonyítottan a vadászok miatt menekült az úttest felé a vad, akkor fizet az adott területen illetékes vadásztársaság. Ez egy nagyon összetett és bonyolult eljárás. Minden vadászat során kell egy úgynevezett terelő ember, aki ezeket a helyzeteket megakadályozza, de természetesen ennek ellenére néha előfordulnak balesetek – mondja a vadász.
Amikor mégis megtörtént a baj, akkor azonnal hívni kell a rendőrséget. Sajnos a sok vadbaleset miatt már rutinszerűen hívják az adott vadásztársaságot, akik kijönnek és alapos helyszínelés után elviszik az állat tetemét. Amennyiben nem vadászidény alatt történik a baleset, akkor sajnos nem fizetik ki a vad által okozott károkat.
