A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából Székesfehérvárra és Veszprémbe hívott tanulmányútra újságírókat a Magyar Turisztikai Ügynökség. A 14. alkalommal megrendezett fesztivál november 10-ig tart.
A székesfehérvári Oskola utcai Heimer-ház két gyűjteményből létrejött állandó kiállítása a gyermeki lét varázslatos világába kalauzolja a látogatót.
Több ezer apró játék
Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Magyarországon egyedülálló és Európában is elismert játékgyűjteménye a 18–19. századi játékkultúra rendkívül míves tárgyi világát mutatja be. A több ezer apró játékeszközt tartalmazó tárgyegyüttesek szinte kivétel nélkül olyan babaszobák, amelyeket eredetileg maguk a gyűjtők rendeztek be és láttak el valamilyen történettel, jelentéssel. A kislányok játékait különféle kirakók és társasjátékok egészítik ki, míg a fiúkat vár, katonák, hajók és mozdonyok várják.
Izgalmas sztorik képekben
Az Év kiállítása díjat elnyert Vonalba zárt történetek Réber László grafikusművészt bemutató állandó tárlat. Réber László elsősorban meseillusztrációi révén vált ismertté. Rajzai olyan neves szerzők írásaihoz kapcsolódnak, mint Lázár Ervin és Janikovszky Éva, és az ő rajzai kíséretében olvashatjuk Örkény István egyperceseit.
Láthatók a Szegény Dzsoni és Árnika illusztrációi, a Janikovszky-könyvek kedves figurái, a könyvespolcon pedig ott vannak maguk a kötetek is. A kiállításon bemutatják még Réber szuggesztív, csak pár vonallal kialakított rajzait is, amelyek a 20. századi magyar grafika műfajának kiemelkedő jelentőségű darabjai. Réber egy orosz fogolytáborban ismerkedett meg a grafikusművészettel. Kiváló tehetségének köszönhetően hosszabb időre „marasztalták”, hogy minél több portrét készítsen.
Veszprémnek, a királynék városának egyik nevezetessége a Laczkó Dezső Múzeum tőszomszédságában található, az Év tájháza elismerésben részesült Bakonyi-ház. A szalmatetős, tornácos parasztház 1935-ben épült egy 19. századi lakóház mintájára. A pitvar, a konyha és a szoba berendezése a református kisnemesi lakosság életébe enged bepillantást.
A konyhája szabadkéményes, és benne minden tűzrakó hely ma is használatra alkalmas. Onnan nyílik a sarkos elrendezésű szoba, amelynek bútorai közül legrégebbi az 1704-ből való faragott támlájú szék. A pitvar egy igazi etnobotanikai kert, amely a Bakony és Balaton-felvidék jellegzetes, egykor a paraszti kultúrában is fontos szerepet játszó növényeiből ad válogatást.
Innen csak pár lépés a szomszédos Laczkó Dezső Múzeum, a Pásztorélet a XXI. században című kiállítása fotókkal és a pásztorélettel kapcsolatos tárgyakkal.
A megtorlás áldozatai
A veszprémi vár legmélyebb pontja a várbörtön mínusz harmadik szintje. A Vár utca 19. szám alatt található várbörtön az ország egyik legrégebbi börtönépülete, amelynek története szorosan egybeforrt a magyar igazságszolgáltatás és a Veszprémi Törvényszék múltjával. A fogva tartási funkciója csak 2003-ban, az új büntetés-végrehajtási intézet létrejöttével szűnt meg.
A várbörtön történetét és a fogvatartottak életét bemutató a Bakonyi betyárok a pandúrok kezén című kiállításon megtekinthetők a cellák, a börtönkápolna, az őrtorony, a parancsnoki szoba és a vizesblokk. A tárlat „1956-tól 1967-ig”, az utolsó kivégzésig bemutatja a megtorlás időszakának egy-egy lényeges, Veszprém megyéhez kötődő momentumát. Az 1956-os kiállítási egység Brusznyai Árpád középiskolai tanárnak, ′56-os mártírnak, valamint a forradalom és a megtorlás áldozatainak állít emléket, és a tárlatban látható a Mindszenty József-emlékszoba is.
A nyomasztó börtönhangulat után felüdülés a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény. A páratlan szépségű palotában megtekinthetők a Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet két évszázada kiállítás gyönyörű festményei és a Kiegyezés és koronázás 1867 c. kiállítás a pazarul berendezett bútorokkal, tárgyakkal és ruhákkal.
És végül, aki az egész városra annak legmagasabb pontjáról szeretne letekinteni, kissé fáradságos csigalépcsősor-megmászással feljuthat a Tűztorony teraszára, és ha nincs tériszonya, arra kilépve gyönyörködhet Veszprém körpanorámájában.
