Elkezdte az edzéseket a térdműtétből lábadozó vb-bronzérmes gátfutó, Baji Balázs. Ennek örömére a Borsnak felidézte gyerekkori hobbijait.
Forrás: Bors
Ha még egyszer sor kerülne a magyarok Kárpát-medencébe történő bejövetelére, egy képzett íjászra számíthatna Árpád fejedelem: az atléta Baji Balázsra! De hát a történelem ritkán ismétli önmagát, viszont vb-bronzérmes, Eb-második gátfutónk 15–16 éves korától ügyesen űzte a hagyományőrző íjászatot.
– Mivel a békéscsabai 9. számú általános iskolában, ahová jártam, több sportágba belekóstoltam, megismertem az íjászatot is. A Csaba Lovas-íjász kör tagjaként lejártam edzésekre, alkalmanként 90 -120 lövést adtam le, így versenyekre is eljutottam. Egészen jól ment, többnyire a legjobbak között voltam, még nyertem is – árulta el Baji.
Úgy 15 -16 éves lehetett, amikor a Budai vár rondellájába kiírt íjászversenyre korhű ruházatot kellett öltenie, vérbeli honfoglaló magyar vitéz benyomását keltette. Kevesen tudják, de kézügyessége révén másutt is kitűnt.
– Prekop János tanár úr Csabán földrajzot és képzőművészetet tanított, a műhelyében rajzolhattunk, kerámiát formázhattunk. Serényen forgattam is a korongot, dolgoztam agyaggal – folytatja a gátfutó.
Két, igencsak sikeres alkotását meg is mutatta: az egyik a Hunyadi család címerállata, a holló, de talán ennél is maradandóbb műve Matula bácsi megörökítése.
– Matula Gergelyt a Tüskevár című regényben szerettem meg, az idős pákász egy merengő pillanatát formáltam meg.
