Kétszer az űrben, kétszer az anyaföldön kerülte el a biztos halált Alekszej Leonov. A most 85 évesen elhunyt kozmonauta a világűrbe elsőként kilépő ember volt, akiből később kiváló művész lett, aki szinte kizárólag az űrről festett.
Gyerekként azt hitték róla, festőművész lesz, a repülés azonban közbeszólt. Alekszej Leonov a műszaki tudományok doktora, négy találmány szerzője volt, de az emberiség úgy fog emlékezni rá, mint az első emberre, aki a világűrbe kilépett. A halál múlt pénteken, 85 éves korában érte utol, de egész pályafutása alatt legalább négyszer halhatott volna meg.
Pilótából lett űrhajós
A Voszhod–2 expedíció alatt összesen 12 percet töltött az űrben a szovjet űrhajós, ezalatt 28 ezer kilométert tett meg. De hosszú út vezetett odáig, hogy beírja magát a történelembe. Pilótaiskolában kezdte tanulmányait, később katonai pályát választott, katonai gépeket szeretett volna vezetni. 1957-ben vadászpilóta lett, majd űrhajósként beiratkozott a Zsukovszkij Repülőmérnöki Akadémiára. Rövid pilótakarriere után egy 20 fős csoport tagja lett, akiket titkos űrhajóképzésre vezényeltek. Végül Leonov bizonyult a legjobbnak, akit kiválasztottak az űrsétára. De váratlan komplikációk adódtak az 1965. március 15-i expedícón.
Felpuffadt a szkafander
Mivel akkoriban az űrkutatóknak nem volt tapasztalata, Leonov komoly életveszélybe került. Az űrséta tervezésekor nem számítottak arra, hogy a ruhája a belső nyomás miatt annyira felpuffad, hogy nem fog tudni visszajutni az űrhajóba azon a résen, amelyen kimászott. Az űrhajós kétségbeesett, ugyanis erre az esetre nem találtak ki B tervet, ezért egy szigorúan tilos lépésre szánta el magát: elkezdte kiengedni a levegőt az űrruhából, ami így visszanyerte azt az alakját, amivel már vissza tudott mászni a zsilipbe. Ezzel persze a saját életét is veszélybe sodorta. De a manővert nem lábbal, hanem fejjel előre csinálta meg, amit szintén nem lett volna szabad. Bár sikeresen visszajutott a fedélzetre, leszálláskor sem ment minden simán: egy navigációs hiba miatt 2000 kilométerrel arrébb ért földet, mint ahol eredetileg várták volna. Emiatt az Urál egy olyan kietlen területén találta magát, amit nagyon nehéz volt megközelíteni. Két éjszakát töltött el itt az embernagyságú hóban, és az arra járó farkasok elől is el tudott menekülni. Végül 50 órával a leszállás után sikerült visszatérnie a kiindulási pontra.
Majdnem szétlőtték
A végül sikeres űrséta után Leonov még kétszer szembenézett a halállal 1969. január 22-én egy félreértésnek köszönhette, hogy majdnem szitává lőtték. Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár ellen követtek el merényletet: rendőrnek öltözött támadók nyitottak tüzet a limuzinra, amiben azonban nem ô, hanem Leonov ült két ûrhajós kollégájával. A merénylôk eltévesztették a kocsit, ami épp a szovjet vezetőhöz hajtott. A sofőr meghalt, a két űrhajós megsérült, azonban Leonovnak semmi baja nem esett. Két év múlva újra a véletlennek köszönhette életét. 1971-ben tagja lett volna az első űrállomás, a Szaljut legénységének, ám társa, Valerij Kubaszov megbetegedése miatt más űrhajósoknak kellett repülniük helyettük. A dublőrként belépett három asztronauta a visszatérés közben meghalt, miután megsérült a Szojuz–11 leszállóegységének szigetelése. Az űrséta, a farkasokkal való találkozás, a Brezsnyev-merénylet után ez volt a negyedik alkalom, hogy Leonov meghalhatott volna.
