Az időutazásra vagy alakváltásra ugyan még várni kell, ám néhány sci-finek már bejött a jóslata. Az alkotók néha évtizedekkel is megelőzték a korukat, és – megdöbbentően pontosan – látták a jövőt.
3D-s nyomtatás
Na jó, ez egy kissé merész összevetés, hiszen a Különös kísérlet című 1985-ös filmben két különc iskolás egy Frankenstein-film megnézése után komputeranimáció és egy Barbie-baba segítségével életre kelt egy hús-vér bombázót.
Ha embert nem is, testrészeket – például fül, orr, csontok stb. – már lehetséges nyomtatni, amit aztán emberi szövettel bevonva felhasználhatnak. Nem is beszélve a művégtagokról.
VR-szemüveg
A virtuális világba jelentő belépőt, vagyis ezt a spéci szemüveget már az 1989-es Vissza a jövőbe második részében láthattuk.
Igaz, még nem volt olyan hiper-szuper kinézetű, mint a mára megvalósult kütyü, de azért így is felismerhető.
Génmanipuláció
Remélhetőleg nem jut el oda a tudomány, mint az 1986-os A légy című horrorban, ahol a főhős a teleportáló gépét kipróbálva szörnyeteggé alakul, miután összekeveredik a génállománya egy berepülő légyével.
A génmanipuláció egyébként ma már nem sci-fi, de szerencsére hazánkban tiltják a génmódosított növények termesztését.
Flyboard
A Tűzgolyó című 1965-ös James Bond-filmben feltűnő „rakétaember” igazi csodának számított.
Ma már szinte bárki kipróbálhatja a repkedést a szabadidejében, ha benevez egy flyboardozásra, igaz, ehhez víz is szükséges, hiszen egy jetski motorjához kell csatlakoztatni a tömlőjét.
Okosóra
Már az 1982-ben rajtoló Knight Rider-sorozatban ezen keresztül kommunikál David Hasselhoff az autójával.
De ennél sokkal fantasztikusabb, hogy a 30-as évek Dick Tracy képregényeiben szintén felbukkant a nyomozó csuklóján. Később ezt az 1990-es mozifilmben meg is mutatta a címszerepet alakító Warren Beatty.
Mozgás- és gesztusalapú érintőképernyő
Rendkívül látványos volt 2002-ben, amint Tom Cruise egy kesztyűt felvéve hókuszpókuszolt a levegőben a Különvélemény című moziban.
Mára ez már a valóság, hiszen az érintőképernyőt mindany-nyian használjuk az okoseszközeinken.
Digitális hirdetőtáblák
A 1982-es Szárnyas fejvadászban nagyon jól mutattak a házfalnyi reklámtáblák, ami akkor még messze állt a realitástól.
Most viszont már a városkép része Tokiótól New Yorkig a világ minden nagyvárosában.
Táblagép
Stanley Kubrick rendező igazi látnok volt, hiszen az 1968-as 2001: Űrodüsszeiában már feltűnt a tablet, vagy legalábbis az elődje.
Az iPad valójában 2010-ben jelent meg, azaz Kubrick 42 évvel előzte meg a korát.
Önvezető autó
Az Arnold Schwarzenegger főszereplésével 1990-ben készült Total Recall – Az emlékmás című filmben kissé viccesen fest a robotsofőr.
Ma már szerencsére nincs szükség arra, hogy a gyártók a fejlesztés alatt álló önvezető autóknál ténylegesen beültessenek egy gépembert a kormány mögé…
Teljes megfigyelés
Már George Orwell 1984 című regénye – amit 1949-ben írt, és 1984-ben filmesítettek meg – is vizionálta a mindent látó Nagy Testvért.
A teljes megfigyelés aztán számos további alkotásban feltűnt, krimiben, mint például a Közellenség (1998), vagy vígjátékban, mint a később elharapódzó valóságshow-k árnyoldalát bemutató Truman show (1998). Sajnos Kínában már kísérleti szakaszban van, és a hírek szerint 2020-tól élesben is beindul az utcán felszerelt, 24 órában működő okoskamerákkal, s a lakosságot ezek alapján pontozzák. Szép új világ?
