Bánki József olyan klasszisok után viselhette évekig az FTC futballcsapatának 8-as számú mezét, mint Kocsis Sándor, Varga Zoltán, Nyilasi Tibor vagy Branikovits László. Aztán focistából újságíró lett.
Bánki mérhetetlenül büszke arra, hogy saját nevelésű játékosként sokszoros válogatottak között is sikerült megállnia a helyét az Üllői úton.
– A zöldeknél futballoztam húsz évig, ebből közel tízet az NB I-ben – emlékszik vissza a Dodó becenevű korábbi középpályás, akiért a Bp. Honvéd tett ajánlatot, hogy lépjen a távozó Détári Lajos helyébe. Méghozzá olyan horribilis összegért, amin három lakást vásárolhatott volna.
– Csak akkor megyek Kispestre, ha elalszom a metrón... – viccelődik Dodó.
– Maradtam hát annak ellenére is, hogy a keresetem a Honvéd által ígértnek csak tíz százaléka volt. Mert miközben a Bp. Honvéd játékosai az NB I-es aranyérmeket, mi az Üllői úton élményeket, szeretetet, barátokat gyűjtöttünk – és bajnoki ezüstérmeket is.
Amikor felhagyott az aktív futballal, a figyelme nagybátyja javaslatára az újságírás felé fordult, 1994-ben a MÚOSZ-ban szakirányú oklevelet szerzett.
– 2008-ban az FTC sajtófőnökének neveztek ki, a későbbiekben tévében, írott sajtóban hasznosíthattam a futballban szerzett lexikális tudásomat, személyes kapcsolatrendszeremet – folytatja Bánki, aki a Népszavában, a Sztár Sportban, az origo.hu-nál írt, jelenleg pedig, immár hetedik éve az FTC hivatalos magazinja, a Zöld és Fehér főszerkesztője.
Hogy emellett miként fér bele idejébe a gyulai Grosics Gyula Akadémia sajtófőnöki teendőinek ellátása, az maga a rejtély. Ami pedig a Digi Sportnál betöltött kommentátori munkáját illeti, az angol Premier League és az olasz Serie A meccseit elemzi a legszívesebben.
Dodó a 88 éves korában elhunyt legendás szurkolójuk, Csöpi néni kedvencének számított. A hölgy a korábbi Fradi-étteremben a saját asztalánál ismertette a Bánki-féle fradista szolmizációs sort, ami így hangzott: Do-Dó-Mi-Ti-Szó-Lá-Ti-Dó...
