A karácsonyi időszak a szeretetről és a megértésről szól: általában ebben a néhány hétben az emberek nagylelkűbbek, együttérzőbbek, mint az év többi napján.
Napjaink ünnepi szokásai többnyire pogány hagyományokon alapszanak, ezeknek olyan adaptációi, amik segítségével a gyerekeket jó viselkedésre lehet ösztönözni. A barátságos és mosolygós Télapó nem az egyetlen, aki – ugyan csak virgáccsal – megbünteti a rossz gyerekeket, és megjutalmazza a jókat, akad néhány sokkal kevésbé lágyszívű alak is, akikkel a világ gyermekeinek számolni kellett. Létezik ugyanis a téli ünnepkörnek egy másik, sötétebb oldala is. A szófogadatlan gyerekekre szörnyű lények leselkedtek, akiknek a nevét is elég volt megemlíteni, hogy összerezzenjenek.
Jólakötturinn
Az egyik legismertebb, legfélelmetesebb karácsonyi szörny: az izlandi óriásmacska. Jólakkötturin egy emberevő macska, ami mindenkit felfal, akinek nincs új ruhája karácsonykor, illetve nem visel megfelelő öltözetet az ünnep tiszteletére. A havas vidékeket járó rém (Yule, ahogy az angolszász világban ismertté vált) először a ház éléskamráját fosztja ki, majd az új ruha nélkül maradt gyerekeket is felfalja. A kissé szokatlanul hangzó indok mögött az állhat, hogy a birkatartással foglalkozó helyieknek igyekezni kellett a gyapjú feldolgozásával, ha ez sikerült, az elkészült ruhákból a birkákkal foglalkozó munkások, illetve a szolgálók is kaptak, ha nem, mert nem sikerült időre befejezniük a dolguk, eljött értük a félelmetes állat, és felfalta őket.
Perchta anyó
Ausztriában és Németországban sem jártak jobban a gyerekek, sőt. Ezeken a területeken a jutalmakért és a büntetésekért egy boszorkány volt a felelős, aki a jóknak pénzt, a rosszaknak pedig horrorisztikus kínzást hozott. A karácsonyi boszorkány egy Holle anyóhoz hasonló alak, akinek megjelenésével riogattak a szülők, ugyanis, ha rossz gyereket talált, azt elragadta, kibelezte, majd szalmával és kövel, illetve szeméttel tömte ki hasát.
Belsnickel
Akad még bőven rémalak elég, közéjük tartozik a szintén németországi Belsnickel. A félelmetes megjelenésű lény valójában egy férfi, akinek testét állati szőr és szakadt ruha fedi, olyan maszkot visel, amiből hosszú nyelv lóg. A két héttel karácsony előtt érkező alak, egy kereplővel figyelmezteti a gyerekeket, hogy érdemes jónak lenni, amiért cukorka jár, máskülönben ostorral bünteti a rosszakat.
Grýla
Az izlandi folklór nem ér véget egy embernagyságú macskánál, sőt. A helyiek szerint 13 alak járja a házakat, ők az úgynevezett jólasveinar, azaz karácsonyi csibészek. Ők azok, akik kiosztják az éves viselkedésért járó jutalmat, illetve a büntetést, többek közt így kerül a cipőkbe rohadt krumpli vagy ajándék. Szüleik hegyi trollok, az ő anyjuk Grýla. És bizony a család kedvence nem más, mint az emberevő macska, Jólakkötturin.
Grýla karácsonykor merészkedik elő a hegyekben lévő barlangjából, a rendes gyerekeknek ajándékot visz, de a rosszakat élve megfőzi, majd megeszi. Valójában a koldusként a rossz gyerekekért házhoz érkező boszorkány testesíti meg a kegyetlen izlandi telet.
Mari Lwyd
A félelmetes külsejű szürke kanca a kakukktojás, ugyanis a rémisztő lény valójában szerencsét hoz. Walesben járja a házakat a hosszú póznára feltűzött lókoponyát tartó alak, lepedővel letakarva.
Mari Lwyd és kísérői a háziakkal rímpárbajt játszanak, amit általában megnyernek, ilyenkor bejutnak a házba, ezzel pedig szerencsét hoznak.
