Aktuális

Fiatal halak bélflórájával állítható meg az öregedés - ez lehet az örök élet titka

BoBe

Létrehozva: 2019.12.11.

Tudósok szerint a ma embere legfeljebb 114 évig élhet a legkedvezőbb körülmények között. Állatkísérletek már sikeresen bizonyították, hogy egyes fajok élettartama meghosszabbítható, a nem is távoli jövőben ezt embereken is megnézhetik. De vajon szükség van minderre?

Forrás: shutterstock

Ön mit tenne, ha 150 évig élne? Egyáltalán szeretne ennyi évet tudni a háta mögött? Németországban nemrég hunyt el 114 évesen egy hajógépész, tehát kijelenthetjük, ennyi időt élhet egy ember, ha az életkörülményei a legkedvezőbbek.

Németországban egyébként is magas a száz év felettiek aránya: míg 1980-ban 975 ilyen ember élt, 2017-ben ez a szám már 14 ezer 194 volt. Német tudósok szerint 2040-re már 140 ezren élhetik túl a századik születésnapjukat.

Vajon mi a titok? Az életmód, a genetikai örökség vagy a remek anyagcsere a hosszú élet titka? A kutatók szerint az állatkísérletek sikeresek, így a következő lépésben már embereken tesztelik a különböző műveleteket.

Kétszer annyit éltek

A legjelentősebb lépést a halhatatlanság felé az Egyesült Államokban tették meg, ahol egy fonalféreg volt a kísérleti alany. Húsz éve a mikroszkopikus élőlény teljes géntérképét elkészítették, a génjei egyébként 40 százalékban azonosak az embe­rével.

Egy egyed átlagosan 20 napig él, de a beavatkozás után majdnem egy hónapig bírták. Ezt azzal érték el, hogy két szintetikus szert adtak be nekik, egyfajta antioxidánsokat, amelyek a szervezetükben semlegesíteni tudták a sejteket károsító, relatív molekulákat.

Így, mivel nem károsultak tovább, a sejtek szinte megfiatalodtak az idő múlásával. A fonalférgek a tudósok szerint életerősek voltak, nem mutatták az öregedés jeleit – egyes fajok élettartamát megtízszerezni is sikerült –, így legközelebb már fejlettebb állatokkal próbálkoztak.

Túl sok a szennyezés

A fonalférgek után a tudósok halakon és egereken végeztek kísérleteket. Fiatal halak bél­flórái érték el a legjobb hatást az egerekre. A tudósok aztán rájöttek, hogy gyógyszerek, hormonok és némi genetikai be­avatkozás az, ami késleltetheti az öregedést.

Mivel az emberi szervezetben olyan mechanizmusok dolgoznak, amelyek a károkat képesek javítani, a  tudósok szerint a biológiai örökélet sem elképzelhetetlen. De ehhez kevésbé kellene ilyen szennyezetten, felelőtlenül élnünk, mondja a Bors által megkérdezett doktor.

Véleményem szerint jelenleg az emberiség alkalmatlan a hosszú életre. A szennyezett levegő, a nem megfelelő étkezés és a testmozgás nélküli életmód mind rövidíti az életkort.

Ameddig egy olyan alapvető dologban, mint a védőoltások beadása, nem egyeznek a nézetek, sajnos hiú ábrándnak tartom, hogy akár 30 évvel is meghosszabbítható legyen az általános életkor – mondja a Borsnak dr. Bense Tamás háziorvos.

Már biztosan él az első

A tudósok határozottan állítják, hogy a legelső ember, aki 130 éves koráig élni fog, már megszületett.

– Én inkább abban hiszek, hogy természetes úton egy kis odafigyeléssel mindenki saját magán segíthet. A megfelelő táplálkozás már a várandósság idején is nagyon fontos, ahogy a testmozgás és az agy használata.

Minden korosztálynak megvan a saját életformája, amit követnie kellene. Míg a fiataloknak elengedhetetlen lenne a futás, a különböző társasági élmények szerzése és a tanulás, az idősebb korosztálynak a séta és a keresztrejtvény az, amit nem hanyagolhat el – teszi hozzá dr. Bense Tamás.

Így idős korban is szükségesek a társasági élmények, a tánc, a túrák, minél több idő a szabad levegőn. Ezek mind növelhetik az életkort és fiatalosan tartják nemcsak a testét, hanem a szellemi képességeit is.

Sejtekben rejlik a kulcs

Steve Horvath amerikai kutató a sejtekben lévő biológiai órát kutatta. Rájött, hogy egyes sejtek pontosabban megmutatják az életben eddig eltöltött időt, mint az életkor. Azt is bebizonyította, hogy a nagyon túlsúlyos emberek gyorsabban öregszenek, míg a rendszeres testmozgás lassítja a biológiai órát. Shinya Yamanaka japán kutató 2012-ben Nobel-díjat kapott hasonló kutatásaiért. Olyan fehérjéket fedezett fel, amik képesek a biológiai órát az embrionális állapothoz visszaállítani a sejtekben. Egereken végzett ilyen irányú kísérletek működtek ugyan, de sikeresnek nem bizonyultak, ugyanis a sejtek egy részében kialakult a rák. Továbblépve a tudós emberi szövetekkel is próbálkozott, ott regenerálódást tudott gyorsabban elérni.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek