Ősszel alma, télen pedig meleg ruhák lógnak a Kárász család kerítésén. Bár az időjárás miatt most nem tudnak kabátot kirakni, mert elázna, később még előkerülnek újabb ruhadarabok.
Egymás mellett sorakoztak a Somogy megyei Kéthely egyik házának kerítésén a kabátok, pulóverek és nadrágok, hogy akinek szüksége van rá, az elvigye és használja a hidegben. A Kárász családnak nem ez az első akciója: ősszel almát akasztottak a kerítésre. Ahogy a gyümölcs, úgy a ruhák is nagy sikert arattak, többségük gyorsan új gazdára talált.
– Ahogy az almacsomagokat, úgy ezt is a feleségem találta ki. Körülbelül tizenöt-húsz ruhát tettünk már ki, alkalmanként néhány darabot – kezdte történetüket Kárász Csaba. – Az elsők negyedóra alatt eltűntek, de voltak olyanok is, amelyek órákon vagy napokon át lógtak a kerítésen – mesélte a családfő.
A közösségi oldalon rengeteg dicséretet kaptak, sőt a Vöröskereszt egyik munkatársa szerint is nagyon jó ez a kezdeményezés.
– Ezek a ruhák a sajátjaink voltak, tehát mindegyik használt, de jó állapotú, így még lehet hordani egy darabig. Csak felnőtt méretek kerülnek a kerítésre ugyanis a 14 hónapos fiunk kinőtt holmiját a feleségem máshová ajándékozta el, a nagyobbik fiam pedig már szintén felnőtt méretet hord. Most az esős, havas idő miatt be kellett szüntetnünk a kabátok kirakását, mert nem akartuk, hogy teljesen elázzanak a szabadban. Ha jobb idő lesz, akkor a megmaradtakat lehet, még egyszer kitesszük, hogy azokat is elvigyék – magyarázta a férfi.
A család sosem nézi, ki érdeklődik a ruhadarabok iránt. Ahogy mondják, mindegy, hogy kinek tetszik meg, a lényeg, hogy aki kiválaszt egyet, tényleg hasznát tudja venni. Ahogy a Facebookra is kiírták: nem szeretnék, ha valaki csak azért akasztaná le a kerítésről a ruhákat, hogy aztán otthon a tűzre dobja.
– Szeles időben le szoktuk húzni a redőnyöket azokon az ablakokon, amik pont arra néznek, ahová a ruhákat tesszük. Nem akarunk kukucskálni. Volt, hogy hallottuk, ugat a kutya, később pedig láttuk, üres a kerítés. Ez nekünk jó hír – mondta a családfő, aki reménykedik abban, hogy mások is követik a példájukat, és segítenek a rászorulókon.