Egy úgynevezett tiszafüredi dísznyeregre esett a választás. Ezt a hagyományos magyar nyeregtípust, amelyet a magyar huszárság is évszázadokon keresztül használt a szakírók egyfajta összekötő kapocsnak tekintik a honfoglalás kori magyar lovaskultúra és a modern idők között. A Császári Udvartatás Hivatala köszönettel fogadta az ajándékot – tudta meg a <a href="https://ripost.hu/politik/orban-viktor-tiszafuredi-disznyerget-ajandekozott-a-japan-csaszarnak-2195248/" target="_blank">RIPOST.</a>
Az ajándék felidézte a 150 évvel ezelőtti diplomáciai kapcsolatfelvétel emlékét. Az 1869-ben egy évi hajóút után Japánba érkező magyar küldöttek egy történelmi magyar dísznyereggel ajándékozták meg Meidzsi császárt. Külön érdekesség, hogy a küldöttségnek tagja volt az Xantus János, aki többek között a budapesti állatkert megalapításáról és nemzetközi kutatóexpedícióiról nevezetes.
A másfél évszázaddal ezelőtti történet felidézésében fontos szerepet játszott Dr. Bencze István az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány vezetője, aki már több történelmi lovas expedíció keretében járta be Ázsiát és mindenféle lovas hagyomány tudós ismerője.
Így tudható, hogy a japán-magyar lovaskapcsolatokban fontos szerepet játszottak a szigetországba a XIX. század végétől rendszeresen behozott bábolnai magyar tenyészlovak, amelyek nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendenek mind a mai napig. Csak kevesen tudják, hogy Hirohito császár hosszú éveken át ragaszkodott egy magyar eredetű, Sirajuki névre hallagató lóhoz. A név jelentése japánul Fehér Hó.
Az 1890-es évektől a lószállítmányokkal együtt magyar lovas szakemberek is érkeztek Japánba, akik nem kis mértékben hozzájárultak a lovaskultúra és hagyományok fejlődéséhez.
Így hát kézen fekvő volt a 150 évvel ezelőtti, 1869-es gesztus megismétlése. Mivel az eredeti nyereg pontos formájáról nem sikerült forrásokat felfedezni, az a döntés született, hogy egy történelmi magyar nyereg legyen a 2019-es ajándék.
Egy úgynevezett tiszafüredi dísznyeregre esett a választás. Ezt a hagyományos magyar nyeregtípust, amelyet a magyar huszárság is évszázadokon keresztül használt a szakírók egyfajta összekötő kapocsnak tekintik a honfoglalás kori magyar lovaskultúra és a modern idők között.
Az ajándékba adott nyereg már a török idők hatásait is mutatja, azt a változatot, amely főúri később nagypolgári körökben volt kedvelt. Ma már csak nagyon kevés mester képes az elkészítésére, a japán császárnak ajándékozott példány Sáfár Benedek Magyar Népművészet Ifjú Mestere, kismarosi nyeregkészítő mester alkotása.
Az iparművészeti remeknek tekinthető nyerget a Császári Udvartartás Hivatala köszönettel átvette.
