Nem tanulta a fafaragást, de ha belelát egy rönkbe valami figurát, azonnal kezébe veszi a láncfűrészét Katona Szonja, és farigcsál.
TANULÁS Szonja ránéz egy fára, és az megelevenedik előtte. Azóta néz máshogy az anyagokra, mióta megnézett egy filmet a kanadai faszobrászokról.
– Hét éve kezdtem a láncfűrészes szobrászatot – mondta a Borsnak a 33 éves nő, aki a kezdet kezdetén csak ágvégekből faragott, elsősorban állatokat.
Ma már viszont olyan szobrokat alkot, amelyekre külföldön is felfigyeltek. Aprólékos, részletgazdag megmunkálása élethű mûveket eredményez.
– A Szegedi Tudományegyetemre jártam, alapművészetet tanultam, de szobrászatot nem. A fa előtt kerámiákat készítettem. Amikor kaptam egy láncfűrészt ajándékba, akkor jött az ötlet, amit a kanadaiaktól láttam. Faragtam jégszobrokat M. Tóth Zsolttal, de a fában láttam meg a nagy lehetőséget. A siker, a sok elsősorban külföldi megrendelés visszaigazolta, hogy jól döntöttem – mondta el Szonja, akitől leggyakrabban állatos szobrokat kérnek.
– Az aprólékos munkáknál sem használok vésőt, csak gépet, a finom kidolgozáshoz fogászati fejeket, amivel szőrszál is készíthető – mesélte a szobrász, aki hársfát, nyárfát használ beltérre, kültérre pedig csak tölgyet.
– Van, hogy egy esetleg évekkel ezelőtt félretett fa megsúgja, hogy mi szeretne lenni. Akkor nekilátok, és leszedem a felesleget – árulta el az ihlet titkát.
