Liptai vallomása a halott Gesztesinek: Szeretlek, gyere vissza!

Képtelenség könnyek nélkül végigolvasni azt a nyilvános üzenetet, amelyet Liptai Claudia hétfőn délután osztott meg Facebook- oldalán.

A színésznő soraiból úgy tűnik, még mindig képtelen feldolgozni gyermeke édesapjának váratlan és tragikus elvesztését, ezért kiáltja világgá fájdalmát. Claudia már a múlt péntelen tartott temetésen is rendkívül megrendült lelkiállapotban volt. Férje, Pataki Ádám támogatta, a sírnál állva az ájulás környékezte, megállíthatatlanul zokogott. 

Fájdalma az elmúlt napokban sem enyhült, a jelek szerint a színésznő teljesen összeroppant. Úgy tudni, hogy Gesztesi Károly január negyediki halála óta nem veszi fel a telefonját, csak a legközelebi barátaival képes néhány szót váltani. Kerüli a nyilvánosságot. Zaklatottságát talán csak gyermekei jelenléte és a férje, Pataki Ádám enyhíti valamennyire, aki igyekszik vigaszt nyújtani gyászában. 

Frissen közzétett írása is megrendültségének lenyomata. A közösségi oldalán közzétett sorokból kiderül: most döbbent rá csak igazán, hogy milyen mély szeretet él benne volt férje, egykori jó barátja iránt. 

Drága, Tobi! Szinte megbénulnak az ujjaim, amikor ezeket a sorokat írom. A lelkem most is annyira fáj, mintha lenne benne egy marék forró lepke. Ez nem egy búcsúlevél, hanem egy levél neked, magamnak. Huszonöt éve része vagy az életemnek. Mindig tudtam, hogy szeretlek, mint volt férjemet, kislányom édesapját, barátomat.

De egy héttel ezelőttig magam sem voltam tisztában azzal, hogy ha te egyszer nem leszel, az teljesen összeroppantja a lelkem. A lélek. Az egyik barátod fogalmazott úgy, hogy 185 centi lélek voltál. Az a szeretetára­dat, amit hallgattam az elmúlt napokban, szinte már fájt. Állandóan küzdöttél azzal a félelemmel, hogy szeretnek-e? Most üvöltve mondom, gyere vissza, Tobika, és éld meg ezt a szeretetet!

Ez az első tanítása ennek a tragédiának. Keresem az értelmet az értelmetlenségben. Amikor elbúcsúztunk tőled a temetésen, és ott álltunk zokogva, egy pillanatra átfénylett a nap a felhőkön, és mint az általad annyira imádott kalandregényekben, rávilágított erre az értelemre. Az egész hatalmas család ott állt összekapaszkodva, egymásban keresve vigaszt, és próbálva megosztani ezt a mázsás súlyt.

Tudom, hogy ez a feladatunk. Erre vágytál egész életedben, hogy mindenki, akit szeretsz együtt menjen az úton. Régóta tudom, csak a pillanat számít. Jönnek a hetek nélküled, és mindenki megpróbál visszatérni az életbe. Én tudom, hogy valódi megnyugvásra talán soha nem lelek. De tudom, hogy aki élt, az mindig velünk lesz.

Ígérem ne­ked, hogy vigyázok a kislányodra, a fiaidra, mindenkire, akit valaha megsimogattál a finom meleg papamaci kezeddel. Ma este a te színházad bezár, de én nem búcsúzom, mert arra gondolok, hogy elutaztál egy távoli tájra, ahol most nem érlek el, de ha eljön az idő, újra találkozunk.” 

Gesztesi Károly január negyedikén  délután, a saját autójában lett rosszul, Budapest Belvárosában. Infarktust kapott. Bár a mentők hamar a helyszínre értek, nem tudták újraéleszteni. Gesztesi Károly, a közkedvelt színész, megannyi akcióhős és szerethető mesefigura szinkronhangja mindössze 56 éves volt.