Nyúzó Imre 12 évig egy rockbanda énekese volt, ám ma már másképp szolgálja ki a rockzene szerelmeseit: bisztrót nyitott nekik.
Ahogy beléptem a Vokál Bistro Bárba, rögtön jóleső érzés fogott el. Kellemes zene szólt és finom illatok lengték be a hangulatos helyet. Nyúzó Imre hosszú évekig a Garden of Eden nevű dark-rockzenekar frontembere volt, így az életében a zene volt az első. A család azonban átrajzolta élete térképét.
– A zenekar akkoriban nagyon ment – kezdi Nyúzó Imre a Vasárnapi Borsnak. – Napokat, sőt heteket is távol töltöttem a családtól. Legnagyobb sikerünk az volt, hogy meghívtak minket Helsinkibe, ennek a stílusú zenének a hazájába. De amikor megszületett a fiam, már nem találtam olyan viccesnek, hiszen sosem voltam otthon. Azon agyaltam, mihez kellene kezdeni, ami valamennyire hasonlít a régi életvitelemhez, de többet lehetek a családdal. Imre nem végzett séf, autodidakta módon tanulta ki a szakmát. Nem is akárhogy.
– Egyszer csak kipattant a fejemből az ötlet, hiszen a vendéglátásban is emberekkel kell foglalkozni és éjszakai életet lehet élni. Akkor mondtam a feleségemnek, hogy szakácskodni kellene. Kicsit megdöbbent, de mindig mindenben támogatott – meséli lelkesen.
– Tizenegy éve kezdtem el főzni, először az ismeretségi körömben kerestem szakácsokat, és bekéredzkedtem a konyhájukba. Stázsoltam, vagyis ingyen dolgoztam nekik. Számomra a felszedett tudás volt a fizetség – magyarázza a bisztrótulajdonos. Hatalmas kitartással egyre nagyobb elismerést szerzett a szakmában.
– Olyan is volt, hogy egyszerre három helyen dolgoztam. A karácsonyi nagy hajtáskor már a feleségem tartotta észben, mikor hol kell lennem. A Bodza Bisztróban kaptam először fizetést a munkámért. Aztán dolgoztam a Boscolóban, a Bábelben, ami mára már Michelin-csillagos étterem. Nem elégedtem meg a gyakorlattal, folyton képeztem magam. Rengeteg könyvet olvastam, köztük sok idegen nyelvűt is. Később megnyitotta első saját helyét, a Fat Cat nevű kézműves hamburgerezőt.
– Az első próbálkozásunk a Kövér Macska volt. A szomszédban, a Macskafogóban nem volt kaja, nálunk nem volt sör, így a két hely szimbiózisban működött. Az évek során hol saját vállalkozást vittem, hol alkalmazottként dolgoztam. Volt egy KGB nevű bisztróm is – mondja Imre.
A Vokált a Helsinkiben található RIFF bár ihlette, ami egyébként a 69 eyes zenekar dobosának a bárja.
– Többször voltunk a családdal Helsinkiben a RIFF bárban. Ennek szerettük volna visszahozni a hangulatát. Itt nincs feszengés, mindenki laza ruhában van és jó zene szól. A vendégekért vagyunk, ehhez mérten az áraink is teljesen átlagosak. Azt szeretném, ha ez lenne az a hely, ahol a koncertek előtt összejönnek a fiatalok. Abban bízom, bevonzom majd a régi arcokat is, akikkel valamikor együtt lógtunk – magyrázza a rocker.
A jó hangulat mellett Imrééknél prémium minőségû ételeket szolgálnak fel. De extra produkciókkal is készülnek.
– Legutóbb Takács Vilkó játszott nálunk, aki a Ganxsta Zolee és a Kartell gitárosa. Én mindig lefekszem a játékától, fantasztikus figura. Meg Szekeres Andris is fellépett, a Junkies énekese. A zenére mindig is igényes voltam. Többször előfordult, hogy alkalmazottként én kezeltem a lejátszót. Jöttek is megdicsérni, hogy mi nem azt játsszuk, mint mások. Volt, hogy idősek kérdezték meg, mi ez a szuper, szomorú szám, ami a hangfalakból szól. S ilyenkor büszkén árulta el, Nick Cave.
– Itt ehetsz igazi húslevest, gulyást, sztrapacskát, marhapörköltet, házi sült kolbászt és klasszikus rántott húst. De hozzá merek nyúlni az agyvelőhöz, a vérhez és a belsőségekhez is. Azért vannak könnyedebb ételeink is az érzékenyeknek, fogyókúrázóknak és a kicsiknek. A gyerekem kedvence, a rántott sajt is fent van az étlapon, persze minőségi házi sajtból készül – zárja Imre.
Aki kíváncsi Magyarország egyik legjobb rántott húsára, annak is itt a helye, ugyanis a szakmában is elismerést vívott ki ezzel a fogásával.