Napjaink egyik népbetegségének számít a kóros soványság. Ez az állapot legalább annyi veszéllyel jár, mint az elhízottság, mégis lényegesen kevesebb figyelmet kap.
Forrás: Shutterstock
Betegség, étvágytalanság vagy rossz lelki állapot is előidézheti a kóros soványságot. Ez nem csupán esztétikai problémával jár, hiszen további betegségek kialakulásához is vezethet. Egyrészt a szervezet önmagát kezdi lebontani, gyomorbántalmak alakulhatnak ki, ráadásul a súlyos energiahiány miatt romolhat az ember általános teljesítőképessége.
Abonyi Orsolya dietetikus a Borsnak részletesen beszélt arról, milyen megoldást javasol a hízni vágyóknak, de leszögezte: sokan azt mondanák, hogy a fék nélküli zabálás segíthet. Az elképzelés nem is állhatna távolabb a valóságtól.
– Egy megfelelő hízókúra keretében azt szeretnénk elérni, hogy a felszaladó kilók ne a kliens fenekén és hasán jelenjenek meg, hanem az izmaiban, aminek érdekében pontosan azokra kell odafigyelni, mint egy fogyókúra során: a fehérje, a szénhidrát és a zsír arányára – jelentette ki a szakértő.
– Általában azt javaslom a hízásra szorulóknak, hogy inkább sokszor egyenek kevesebbet, mint sokat. A megszokott három, vagy inkább öt helyett inkább hét-nyolc étkezésről is beszélhetünk. Fontos, hogy ne a köztudottan hizlaló ételeket válasszák, hanem tartsák szem előtt, hogy a szervezetnek vitaminokra, ásványi anyagokra, rostokra, fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra is szüksége van. Egy étkezési zavar, étvágytalanság esetében is fontos szerepe van a pszichológiának! Sokat számít, hogy miként tálaljuk az ételeket – szögezte le Abonyi Orsolya.
– Egy fogyókúra során, ha kisebb tányérra tesszük az adagot, nagyobbnak tűnik. Ez fordítva is igaz: ha gusztusos, nagy tányérra helyezzük az ételt, ugyanaz a mennyiség kisebbnek fog tűnni. Ha a rakott ételeket kupacolva szervírozzuk, ugyancsak kevesebbnek látszik, ezáltal nagyobb mennyiség is könnyen lecsúszik – magyarázta a táplálkozási tanácsadó és hozzátette, komoly jelentőséggel bír az ételkészítési technológia is.
– A dúsítással azt érjük el, hogy egy adott mennyiségnek magasabb legyen a kalóriatartalma. Ha tejfölt vagy tejszínt is használunk, máris növekszik az étel tápértéke. Ugyanezt érjük el, ha sajtot reszelünk a tetejére – mondta Abonyi.
A fent már ismertetett okokból nem jó megoldás a „húst hússal” módszer sem. Ha ugyanis már a hússal jól lakunk, nem marad hely a köretnek és a zöldségeknek. Márpedig ezek arányát az egészség érdekében be kell tartani.