A magyar konyha már az elmúlt évszázadokban is világhírű volt. Jó néhány étel azonban az idő múlásával feledésbe merült. Pedig amilyen egyszerűek, olyan finomak.
A régi népi ételek bizony fejtörést tudnak okozni az embernek, még a mai sikeres, elismert szakácsok is elgondolkodnak egy-egy nevének hallatán, hogy melyik receptet takarhatja.
Szendrei Bence séf segített eligazodni a régmúlt ízeiben. Neki a slambuc az egyik kedvence.
– Ha őszinte akarok lenni, akkor igazi a slambuc, ha bográcsban készül – kezdi a Borsnak a séf.
Mint mondja, ízlés szerint elő lehet pirítani a tésztát, de van, aki csak a legvégén adja hozzá szárazon.
– Az alapanyagok aránya körülbelül 3:2:1, vagyis három kiló krumplihoz 2 kiló tésztát és 1 kiló zsíros szalonnát kell hozzáadni. A felkockázott szalonnát egy edényben kipirítjuk, majd kiszedjük belőle. A visszamaradt maradt zsírra kerül rá a krumpli, amit kicsit meg is piríthatunk benne. Ezután sózzuk és ízlés szerint borsozzuk, majd felöntjük vízzel, hogy elkezdjen főni a zöldség. Amikor majdnem puha a krumpli, akkor beletehetjük a tésztát és lényegében visszafőzzük az egészet – mondja a séf.
Az igazi hagyományos slambucot harminckétszer kell megforgatni, hogy minden oldala egyenletesen megpiruljon.
Kukóleves
A Tiszántúlon enélkül a leves nélkül szinte elképzelhetetlen volt egy-egy főétkezés. De hogy mi is az a kukóleves vagy más néven létavértes? Az alapja lehet hús- vagy zöldségleves, a lényeg a kifújt tojáshéj, amibe egy szalonnából, kölesből, borjú- vagy sertéstüdőből gyúrt fűszeres tölteléket tettek.
Fumu
Ez egy általában babát formázó, ünnepi, díszes kalács, amelyet különböző finomságokkal (dióval, mákkal, aszalt gyümölcsökkel) töltenek meg. Nagyjából 45 centi hosszú, tömege akár 4-5 kiló is lehet. Zala megye, Göcsej, Hetés és a Muravidék tájegységéhez köthető, az Őrség falvaiban még ma is népszerű ünnepi finomság.
Kattancs
Aratáskor és böjt idején készítették ezt a kisalföldi régióban. A kattancs egy sós kalácsféle, és a különlegessége, hogy fűszerpaprikával van megszórva a belseje. Sokan még ma is fogyasztják, népszerű kísérő egy tányér bableveshez.
Dödölle/puliszka
Hívják gánicának, málénak és dödöllének is. Somogy, Vas és Baranya megyében a mai napig rendkívül népszerű. A kukoricalisztet vízben vagy tejben rendkívül sűrű állagúra főzik, majd sütőben ropogósra sütik. Létezik sós (túróval, tejföllel, pörccel) és édes (mák, lekvár) változata is.
Veszprémi rucás káposzta
A kacsát feldarabolják, besózzák, majd zsíron hirtelen megsütik, és félreteszik. A kacsazsírba hagymát vágnak, megszórják finomra vágott kaporral. Hozzáteszik a savanyú káposztát, és pár percig összepárolják. Visszarakják hozzá az elősütött kacsát, valamint szalonnaszeleteket és karikára vágott kolbászt tesznek bele, majd felöntik vízzel. Az egészet letakarják és forró sütőben ropogósra sütik.
Kalinkó
A rábaközi régióhoz köthető méretes sütemény általában kilenc szálból font ízletes kalács. Ünnepi alkalmakkor, lakodalmakkor készítették a falvakban. A készülődés előtti napokban sütötték meg, hogy a lehető legfrissebb legyen.
