Korábbi munkáim többször is a déli végekre szólítottak. Már akkor felfigyeltem a megye szépségére, ugyanakkor a somogyi kis falvak sanyarú sorsára is.
Ugyan mindig is szerettem ezt a vidéket, komolyabban érdekelni akkor kezdett, amikor tavaly októberben a háromfai horgászparadicsomról készítettünk anyagot ide, a Vasárnapi Borsba, és jobban megismertem a környéket. Így ajánlotta figyelmembe egy barátom Háromfáról Rinyaújnép kicsiny település problémáját, amit az elnéptelenedés fenyeget. Korábbi statisztikák szerint Somogy megye a legveszélyeztetettebb az elnéptelenedés szempontjából, és itt a legtöbb a lakatlan épület. Második helyen Zala megye áll ugyanezen problémával.
Rinyaújnép a horvát határtól 10 kilométerre található, Nagyatádtól 20 kilométerre délre, és egyben Somogy megye egyik legkisebb települése. Zsákfaluról lévén szó egyetlen úton lehet csak megközelíteni Rinyaújnépet. A faluba beérve egyből feltűnik a rengeteg üresen álló ház, pedig a környezet szépen rendezett, a fű mindenhol levágva, az útpadka és a vízelvezető árkok tiszták.
– A faluban jelenleg 35 állandó lakos van, pedig hajdanán ez a szám elérte a 360-at is – meséli rögtönzött idegenvezetőm, Mester Tamás helybéli. Munka egyáltalán nincsen, pedig a helyiek szeretnek itt lakni, és nem örülnének, ha el kellene költözniük. Tamás jelenleg munkanélküli, egy munkahelyi baleset során súlyosan megsérült, ezért most állattartással és földműveléssel foglalkozik.
– Az itt élők szeretnének helyben munkát találni, mert jelenleg csak Nagyatádon és Barcson van komolyabb munkalehetőség, de ez a gyatra buszközlekedés miatt igazi rémálom – veszi át a szót Istvánfi Brigitta polgármester asszony, aki 2014-óta vezeti a települést. Rinyaújnép busszal a babócsai menetrend szerinti járattal közelíthető meg, de a busz nem jön be a faluba, csupán a Rinyaújnép leágazásnál áll meg, innen kell begyalogolniuk 2,5 kilométert a helyieknek és az iskolából hazafelé tartó gyerekeknek. Ez főleg télen, sötétben koránt sem veszélytelen dolog.
– Írtam már több levelet is a helyi busztársaságnak, hogy tegyék meg ezt a kis kitérőt a falu felé – hely lenne rá, a korábbi buszforduló még megvan –, de választ sohasem kaptam – meséli a polgármester. Iskola, bolt, orvosi ellátás nincsen a faluban, a szomszédos Babócsára kell bejárni mindezekért. Pedig volt iskola a faluban, és egykor bolt is, ami Gábor Andor író, költő egykori szülőházában, egy műemlék épületben kapott helyet. Sőt a település még orvosi rendelővel is rendelkezik, valamint egy mini tűzoltó kaszárnyával és rendőrségi épülettel is – csak éppen se tűzoltó, se orvos, se rendőr nem maradt a településen. A református templom is üresen áll, nincsen jelenleg állandó lelkészük. Babócsán lenne a legközelebb tiszteletes, de az alacsony lélekszám miatt már ő sem jön, nem tartanak istentiszteletet Rinyaújnép templomában.
Jelenleg 25-30 ház lakatlan a faluban, azaz minden második.
– Hét házat belgák, négyet osztrákok vásároltak meg, amit fel is újítottak, és a településre költöztek, így az állandó lakók száma velük 51 főre emelkedett – mesél néhány pozitívumot is a polgármester, miközben beterel a kicsi, de rendkívül takaros önkormányzati épületbe, ami egyben egy minikönyvtár is.
– Szeretek nagyon a településért dolgozni – teszi hozzá Istváni Brigitta, amit mi sem bizonyít jobban, mint a Magyar Falvak Programban elnyert több millió forint. A gyakorlatilag a térképen is alig látható falu sikeresen pályázott útfelújításra és aszfaltozásra, valamint járdaépítésre, és a már elkészült játszótérre. Szintén a napokban érkezik meg a vadonatúj, 9 személyes falubusz, amivel majd a gyerekeket viszik Babócsára iskolába.
– Már fel is vettem egy önkormányzati sofőrt – meséli boldogan a polgármester, hozzátéve, a szintén pályázati úton elnyert egymillió forintos fűnyírótraktor is tavasszal érkezik a faluba. – Amit csak tudok, megteszek a faluért, legfőbbként a gyerekekért – folytatja Brigitta, hozzátéve, épp ezért, ha csak néhány gyereknek is, de mindig tartanak farsangot és gyereknapot az aprócska művelődési házban.
– De van még tervem! – lelkendezik a polgármester.
– Szeretnénk szintén pályázni csatornázásra és internetkiépítésre a településen. Jelenleg egyetlen internetkapcsolattal rendelkező számítógép van a faluban, az is a községházán, ahol éppen Windows-telepítés közben ismerem meg Pfeifer Imrét, az önkormányzati informatikai szakembert, s mivel ez valóban fontos dolog, nem zavarom a kérdéseimmel. Azt azért csak elmeséli, hogy nagyon szeret itt lakni és az önkormányzatnál dolgozni, holott nem itt született, hanem ide nősült, és öt gyermek boldog apja.