A néma gyerek egyszer csak megszólalt, de sérülésekbôl is sokan felépültek a Mátraverebély-Szentkút forrásvizének köszönhetően.
A szlovák határhoz közel fekvő Mátraverebély a magyar ferencesek által vezetett kegyhely volt, ahova már a török idők idején is zarándokoltak katolikus hívők. A szent forrás vizéből, aki csak tehette, ivott, akár még fájó testrészüket is megmosdatták benne, hogy a Szentanya segítsen rajtuk. Számos történet kering a szentkúti víz természetfeletti erejéről.
Pataszeg nyomából csordogál
Szent László király az elsők között volt, akit szentté avattak Magyarországon. Nevéhez számos legenda kötődik. Az egyik a Szentkút eredetéről szól. Szent László és serege, miután elüldözte a kunokat, megpihent a mai Szentkút völgyében, ahol vitézei szomjúságban szenvedtek.
Ekkor a király hosszas imádkozás után felnyergelte Szög nevű lovát, és elindult felfedezni a környéket. Útközben szakadékhoz ért, amit kénytelen volt átugratni. Ahogy lovának patkója a földhöz ért, a nyomból víz fakadt. Harci bárdjával ekkor a sziklához ért, az érintés helyén víz tört elő.
Egy másik szóbeszéd szerint egy verebélyi csordás néma gyerekével együtt őrizte az állatokat. A fiú szomjas volt, apjától kissé lemaradva víz után nézelődött. Ekkor hirtelen megjelent neki a boldogságos Szűzanya karjában a kis Jézussal, és egy lópatkó alakú mélyedésre mutatott, amiben forrásvíz ragyogott.
A fiú azonnal kortyolni kezdte a vizet, és elkurjantotta magát. Édesapja könnyekig hatódva ásni kezdett, így lett a mai Szentkút.
Megmosdatták a kicsiket a vízben
Szentkút vizében egy ragyogó aranykereszt tündökölt, de azt csak a tiszta lelkű emberek láthatták. Egyszer egy feslett erkölcsű nő megmosdatta benne törvénytelen gyermekét, és a kereszt hirtelen eltűnt a forrásból. A ragyogás később a kút mögötti hársfa tövében jelent meg újra.
1640 körül egy gyöngyösi férfi hívta segítségül a csodatévő erőt. Három gyermeke izomsorvadásban szenvedett. A betegség olyannyira eluralkodott rajtuk, hogy végtagjaikat egyáltalán nem tudták mozdítani, az orvosi beavatkozások sem segítettek rajtuk.
Ekkor a mélyen hívő apa elzarándokolt Szentkútra a családjával. Feleségével együtt imádkoztak, könyörögtek a gyermekeikért. Mindeközben naponta többször is megmosdatták őket a vízben. Hamarosan visszanyerték erejüket. A család később hálából kijavította a törökök által lerombolt kútfedőt.
1706-ban pedig egy gyöngyösi vak asszony áttért a római katolikus hitre Szentkúton, és a látását is visszanyerte. Később hazatért, és rokonai unszolására visszatért az eredeti vallásához. Nem sokkal később meghalt betegségben.
Évente 200 ezren keresik fel
Eldobta a mankót, a lábai meggyógyultak
Budán, miközben Mátyás király régi palotájában dolgozott, egy kőműves leesett a magas állványról, és szilánkosra törte a kezeit és a lábait. A csontjai rosszul forrtak össze, így mindkét lába rövidebb lett, és csak mankóval tudott közlekedni. A gyógyulás reményében elzarándokolt Szentkútra, ahol két héten keresztül esedezett az Irgalmasság Szent Anyjának, lábait naponta megmosdatta. Hazaindulás előtt a mankóit otthagyta Szentkúton, már nem kellett.
1933-ban egy tizenöt éves lány, Gulyás Anna a Kisasszony ünnepén érkezett Szentkútra. Szög fúródott a lábába, ami megdagadt, sebe begennyesedett. Orvosai hiába keresték betegségének okát, semmit nem találtak, amivel segíteni tudtak volna rajta.
A forrást többször hívta segítségül: a második alkalommal hirtelen éles fájdalom hasított a végtagjába, majd egy fekete vonal rajzolódott ki a lábfejében, ami mintha kifelé jött volna. Végül saját kezével vette ki a szöget sérült lábából. Ehhez hasonló számtalan csoda bizonyítja a Szentkút varázserejét.
