Egyes népcsoportok sokkal tovább élnek, mint a modern társadalmak lakói. De mi is lehet a titkuk? Vajon a vegetáriánus táplálkozás, az örökös mozgás, vagy éppen a stresszmentes életmód? Valójában senki sem tudja…
Forrás: AFP
90 évesen is gyereket csinálnak a hunzák
A hunzák Pakisztán északi részén élnek. Az itt lakók egészséges és természetes életszokásokat követnek. Nem ismerik a szívbetegséget, a magas vérnyomást és a daganatos megbetegedéseket. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak pedig még 90 éves korukban is nemzőképesek. Nincsenek orvosaik és kórházaik, mégis százéves átlagéletkort érnek meg.
A bőségesen termő zöldségeket és gyümölcsöket, a gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül, nyersen fogyasztják, húst alig esznek. Egyáltalán nem használnak cukrot és sót. Hosszú életük titka a munka, s az örökös mozgás mellett a mértékletes táplálkozás.
Az erjesztett birkatejre esküsznek az abházok
Grúzia területén élnek az abházok, akik szokatlanul magas, százéves életkorukról ismertek. Az ő hazájuk Abházia. Egy kecske-, tehén- vagy birkatejből, erjesztéssel készült főzetből isznak naponta egy-két pohárral. Az ételek frissessége az, amit fontosnak tartanak. Cukrot és vajat sem fogyasztanak, és sóból is csak nagyon keveset. Igen keveset esznek, sosem eszik túl magukat, mivel veszélyesnek tartják.
Kevesebb mint 2000 kalóriát fogyasztanak naponta, míg az Egyesült Államokban sokan ennek a kétszeresét. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az abházok általában igen erős emberek, súlyfelesleg nélkül. Lassan esznek, alaposan megrágják az ételt – írja a rejtelyekszigete.com.
Ismeretlenek a fejlett világ betegségei
Vilcabamba egy kicsi, nehezen megközelíthető ecuadori város az Andok vonulatai között fekszik. Az itt élő indiánokat alig támadják meg pusztító betegségek. Nem szenvednek rákban, szív- és cukorbetegségben, nincs agyvérzés, májzsugorodás, szenilitás, érelmeszesedés, sem egyéb olyan kór, mely az úgynevezett fejlett világban élők között oly gyakori.
Így végigélhetik azt az időt, ami az embernek adatott – nem ritkán több mint egy évszázadot. Vilcabamba népe szegény, a völgylakók mégis magabiztosságot sugároznak. Étrendjük feltűnően hasonlít a szintén nagyon egészséges abházokéhoz. A fehérje és a zsiradék szinte itt is növényi eredetű.
Csaknem teljesen vegetáriánusak. Szinte egyáltalán nem fogyasztanak húst és vajat. A mindennapi étrendjük a nyugati emberéhez viszonyítva kalóriaszegény, nincsenek közöttük túlsúlyos emberek.
Húsevés nélkül is erősek a serpák
A Himalája meredek lejtőinek lakói a rendkívüli fizikai állóképességükről nevezetesek. A burgonyafélék jelentik fő terményüket, ez a serpa nép élelmezésének alapja.
A birka- és kecskenyájaktól, valamint a jakcsordáktól a serpák tejet és sajtot nyernek, mellyel kiegészítik az étrendjüket. Húst nem fogyasztanak, a buddhizmus szigorú formáját követik.
Mindig marad hely a hasukban a japánoknak
Okinawán él a világon legtöbb száz évnél idősebb ember, itt a legmagasabb az átlagéletkor, náluk a legegészségesebbek az idősek és a legalacsonyabb a rákos és a szívbeteg emberek aránya. Nyugaton az emberek gyakran csupán azért esznek, hogy elűzzék az unalmat. Okinawán azonban teljesen más módon gondolkodnak a táplálkozásról. Sosem tömik magukat degeszre, mindig igyekeznek egy kis helyet hagyni a hasukban.
Mindemellett alacsony kalóriabevitel jellemzi őket. Halat hetente többször esznek, tejtermék és hús szinte nem is kerül az asztalukra. Ezen kívül nagyon kevés cukrot és zsiradékot fogyasztanak, margarint pedig egyáltalán nem.
