Gőzerővel kísérleteznek a kutatócsoportok a koronavírus elleni védőoltáson a fejlett világ valamennyi pontján. A hasonló munkálatok máskor igen hosszú ideig is eltarthatnak, ám most kivételesen gyorsan kell haladniuk. Lássuk, pontosan miként is járnak el azok, akiken most valóban nagyon sok múlik.
Forrás: shutterstock
Elsőként állatokon tesztelik a szérumot
Egy oltóanyag kifejlesztése a legtöbb esetben 8-15 évet is igénybe vesz. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a kutatóknak nincs ennyi idejük, hiszen ezúttal egy világjárványról van szó, amely ugyan nem tizedeli meg a Föld lakosságát, viszont már most láthatóan jelentős gazdasági összeomláshoz vezet.
Most tehát sokkal több múlik a mikrobiológusokon, a virológusokon és egyéb kutatókon, mint máskor. Bizonyára sokakat foglalkoztat a kérdés, vajon hogyan is dolgoznak, és pontosan milyen folyamatok szükségesek egy vakcina kifejlesztéséhez, és azon keresztül a világjárvány megállításához.
A védőoltás kifejlesztése az antigén azonosításával kezdődik. Ezt a kórokozókból nyerik, és két szempontnak kell megfelelnie. Egyrészt a szervezetnek fel kell ismernie általa a betegséget kiváltó kórokozót, másrészt ellenanyag termelésére kell sarkallnia az immunrendszert.
Miután az antigént megtalálták, máris következhetnek az állatkísérletek, hogy kiderüljön, az anyag valóban produkálja-e a laboratóriumban tapasztalt eredményeket. Ha a próbálkozást siker koronázza, áttérhetnek a négy fázisból álló humán kutatásra.
Önkéntes jelentkezők az emberkísérletekhez
Az első fázisban próbálják ki először emberen az oltóanyagot. Nemzetközi jogszabályok és egyezmények is garantálják, hogy a kísérletben kizárólag egészséges emberek vegyenek részt, és csakis önkéntesen. Ekkor még mintegy 30-50 ember is elegendő. A cél még az, hogy megtudják, egyáltalán kialakul-e az immunválasz az adott kórokozóval szemben. Azt is azonosítják, hogy milyen mellékhatások léphetnek fel, azok mennyire veszélyesek, illetve elfogadhatók.
Például ha egy szer múló fejfájást eredményez, miközben a fő célt eléri, bizonyára mindenki egyetért abban, hogy bőven megéri. Ez a szakasz általában három évig is eltarthat, de döntő fontosságú, hiszen most derül ki, hogy egyáltalán van-e értelme tovább foglalkozni az adott vakcina fejlesztésével.
Amennyiben a vakcina az első fázis végén átmegy a rostán, máris kezdődhet a második fázis. Ekkor már néhány száz ember vesz részt a kísérletben az előzőben is érvényes jog- és morális szabályok figyelembevételével. Ekkor már az oltóanyag által kialakított ellenanyagszintet vizsgálják.
Ezúttal arra kíváncsiak, hogy ez elegendő-e ahhoz, hogy megelőzze a fertőzést és leküzdje a szervezetbe jutott kórokozót, erre hány adag védőoltás befecskendezése szükséges, a védőoltás mennyire biztonságos. Természetesen a mellékhatásokat is összegyűjtik. A fázis akár 2-3 évig is eltarthat. Ha kellő mértékű ellenanyag keletkezik a kórokozóval szemben, máris következhet az újabb lépés.
Pontosan felmérik a mellékhatásokat
A harmadik fázisban több ezer fő szükséges. Már tisztában vannak vele, miként szükséges az oltóanyagot adagolni, illetve melyek a várható mellékhatások. A nagy elemszámú mintán igazolják az előző szakasz eredményeit. Megállapítják, hogy a már ismert mellékhatások milyen gyakran lépnek fel. Ez bekerül a betegtájékoztatóba és az alkalmazási előírásba is. Azt is közlik, hogy az immunválasz mennyi ideig marad fenn. Az ekkor megismert adatokat rögzítik a törzskönyvben. A fázis akár négy évet is igénybe vehet.
Az előzőekből kiderül, hogy már a 12. évnél tartunk, mire a negyedik fázishoz érünk. Most kezdik a vakcinát ténylegesen alkalmazni. A szakasz voltaképpen bármeddig tarthat, de jellemzően 10-20 évig. Fény derül az oltóanyag hosszú távú eredményességére, és arra is, szükséges-e emlékeztető oltást beadni, vagyis megvédi-e az embert egyetlen oltás élete végéig, illetve hosszú távon kiválthat-e olyan mellékhatásokat, melyek az előzőekben nem jelentkeztek.
Egy „normális” esetben tehát igen hosszú idő egy vakcina kifejlesztése, ám ezúttal a szakemberek azt ígérik, hogy akár hónapok alatt eredményt érhetnek el.
Már elindultak az első tesztek Amerikában
Az amerikai Egészségügyi Intézetek Központja (NIH) ugyanis bejelentette, hogy megkezdték az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett első vakcina tesztelését. Az első páciens hétfőn délelőtt kapta meg az oltást. A kifejlesztett ellenanyagot a klinikai teszt során 45 önként jelentkező alany kapja meg, valamennyien 18 és 55 év közötti felnőttek, akik jó egészségnek örvendenek. A kísérletek körülbelül hat hétig tartanak – írja külföldi lapértesülések alapján a ProfitLine gazdasági szaklap.
