A mandalák készítése és gyűjtése egy meditatív gyakorlat, amelynek célja a belső béke és bölcsesség helyreállítása. A világjárvány idején tehát tökéletes segítséget nyújt, hogy elengedjük a stresszt, és néhány órára belemerüljünk a geometriai ábra szépségébe.
Forrás: Shutterstock
A mandala szó a klasszikus indiai nyelvből, a szanszkritből származik, jelentése: kör, ív, körszelet vagy korong.
A mandala azonban sokkal több egyszerű geometriai alaknál: az ázsiai művészet spirituális szimbóluma és a különböző keleti kultúrák népszerű meditatív eleme. Különösen a hindu és buddhista kultúrákban a mandalák a világegyetem és különféle istenek ábrázolásaként, valamint a megvilágosodás útjának vezetőjeként szolgálnak. A hinduizmusban és a buddhizmusban az a meggyőződés, hogy a mandala végigvezeti a hívőt az univerzum átváltozásának folyamatán. A mandalába való belépés és annak a központja felé haladás pedig megmutatja az utat a szenvedésből az örömbe és a boldogságba.
Leginkább a buddhista tibeti és indiai kultúrához köthető, évezredek óta alkalmazzák meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz. A jógik elmélyedést segítő különféle eszközöket használnak, amelyekre támaszkodva szilárdan tarthatják tudatukat a meditációjuk tárgyán. Ezek a test- és kéztartások (mudrá), a hangok (mantra), a kézbe vehető tárgyak (vadzsra és málá), illetőleg az istenségek különféle képi ábrázolásai, azaz a mandalák.
A buddhista szerzetesek utazásaik során mandalákat vittek magukkal, ezek tették lehetővé a spirituális szimbólumoknak a terjesztését szerte Ázsiában. Így jelentek meg a 4. század környékén többek között Tibetben, Kínában és Japánban. S így fordulhatott elő, hogy bár a buddhizmusban gyökereznek, a mandalák hamarosan jelen lettek a hinduizmusban és más vallási gyakorlatokban is. Mára pedig ismertté váltak az egész világon.
A különböző kultúrákban különböző típusú mandalák találhatók, és mind művészi, mind szellemi szempontból sokféle célra használják őket.
Tanító mandala: minden forma, vonal és szín egy filozófiai vagy vallási rendszer különböző aspektusát képviseli. A tanuló a meghatározott tervezési elvek mentén hozza létre saját mandaláját. Az elkészült mű ezáltal vizuálisan szimbolizálja a tudását és a tanultakat.
Gyógyító mandala: intuitívabbak, mint a tanító mandalák, és meditáció céljából készülnek. A gyógyító mandalák célja a bölcsesség, a nyugodt érzések és a koncentráció segítése. A mandala elkészítési folyamata maga is egyfajta meditatív szertartás.
Homokmandala: a buddhista szerzetesek és a navaho kultúrák már régóta használják a homokmandalákat tradicionális és vallási elemként. Ezek a színes homokból készült, bonyolult szimbólumok képviselik az emberi élet múlandóságát.
A három fő típus mellett létezik még például Szerelem mandala, Bőség mandala, Energia mandala, Virág mandala, Szeretet mandala, Boldogság mandala, Egészség mandala, és Szerencsehozó mandala is.
A bonyolult körkörös mintázatukon túl a mandalákban különböző vallási szimbólumok találhatók. Ezek hagyományosan Buddha elméjét képviselik egy absztrakt formában, ami lehet kerék, fa, virág vagy ékszer.
A közepe egy pont, ami egy dimenziómentes szimbólumnak tekinthető. Ezt a pontot veszik körbe a vonalak és a geometriai minták, amik az univerzumot szimbolizálják. Ezt az univerzumot foglalja magába a külső kör, ami az élet ciklikus jellegét képviseli.
Gyakori mandalaszimbólum a nyolcküllőjű kerék. A kerék körkörös jellege a tökéletes világegyetem művészi ábrázolása. A nyolc küllő a buddhizmus nyolcszoros útját, a felszabaduláshoz és az újjászületéshez vezető gyakorlatok összefoglalását jelenti.
A harang az elme kinyílását és kiürítését jelenti, ami lehetővé teszi a bölcsesség beáramlását. A háromszög felfelé nézve cselekvést és energiát, lefelé nézve pedig a kreativitást és a tudásra való törekvést képviseli. A lótuszvirág a buddhizmus szent szimbóluma, amelynek szimmetriája az egyensúlyt ábrázolja. Ahogy a lótusz a víz alól a fény felé jut, ugyanúgy érheti el az ember is a lelki ébredést és a megvilágosodást. A Nap a modern mandalaminták népszerű alapja, amely az univerzumot képviseli, gyakran az élethez és az energiához kapcsolódó jelentéseket hordozva.
Fehér: megkönnyebbülés, tökéletesedés, együttérzés, nyugalom.
Fekete: titok, megérzés, belátás, újjászületés.
Szürke: lelki gyógyulás, szelídség, szeretet, hűség.
Sárga: barátságosság, fogékonyság, természet, intelligencia.
Kék: elégedettség, ellazulás, harmónia.
Tűzpiros: rettenthetetlenség, hatalom, változás, szerelem.
Bíbor: emberszeretet, idealizmus, bölcsesség.
Rózsaszín: érzékenység, a belső gyógyulása, egyetemes gyógyulás.
Narancs: önkontroll, vitalitás, becsvágy, megérzés.
Zöld: növekedés, bizalom, kapcsolat, gyógyulás, nyugalom.
Barna: földközelség, stabilitás, tudatos kötődés a környezethez.
Ezüst: érzékfölötti, természetfölötti képességek, áradó érzelmek, jólét.