A koronavírus sokunkat rákényszerített arra, hogy a négy fal között főzzünk. Pánikra azonban semmi ok! Hogy én, Reim Károly szakács lennék? A fenéket! Csupán, ahogy sokakat, engem is a gyomrom vezérel. A szerény trükkjeimet pedig most a Bors olvasóival is megosztom, hogy minél finomabb fogásokkal tömjük tele a korgó bendőnket!
Talán nincsen olyan magyar ember, aki ne szeretné a palacsintát. Nem egy bonyolult recept, és könnyen elkészíthető. Csinálhatjuk lekvárosra, kakaósra, túrósra, csak a fantáziánkon múlik, hogy mivel töltjük meg. Nekem személy szerint a túrós palacsinta a kedvencem, méghozzá a mazsolás változat!
Érdemes a palacsintatésztával kezdeni, mivel egy óra pihentetésre lesz szüksége. 20 deka finomliszthez tegyünk 2 tojást, 3 deci tejet, 2 deci szódavizet, egy csipet sót és egy kevés olajat. Keverjük csomómentesre, majd jöhet a töltelékünk.
Ha gyerekek nem esznek belőle, érdemes előre beáztatni egy kis rumba a mazsolát, sokkal finomabb íze lesz tőle. A túrót keverjük össze egy kis tejföllel, hogy lazább legyen az állaga a tölteléknek. Tegyünk bele egy kis porcukrot és egy csomag vaníliás cukrot. Reszeljünk hozzá egy citromnak a héját, ami nagyon jól passzol a túróhoz. Végül mehet bele a mazsola.
Az első palacsinta sütése előtt egy kevés olajat tegyünk a serpenyőbe, és jól forrósítsuk fel, így nem fog odaégni.
Nagyjából ekkora mennyiség esetén 10 darab palacsintát fogunk kapni, de ez persze függ a serpenyő méretétől és persze attól, hogy milyen vastagra sütjük. Végezetül töltsük be őket, én még egy kis eperszószt is készítettem hozzá.
És, ami fontos: lehetőleg