A zenész nem tartozik azon előadók közé, aki meglátja az önkéntes karantén előnyeit. Attila teljes szívéből gyűlöli ezt a helyzetet.
Forrás: Bors/archív
Nagyon nehezen viseli Kökény Attila az önkéntes karantént. Legjobban az bántja, hogy nem ölelheti meg két hónapos unokáját, és nem dolgozhat.
Nem tagadja, jó több időt együtt tölteni a családdal, de azonnal hozzá is teszi, nem ilyen áron. Attilának nincs igazán jó tippje a szorongás feloldására, az álmatlanságra, de azért volt, hogy neki is sikerült ellazulnia.
Egyszer sikerült úgy, hogy többet ittam a kelleténél, megrészegedtem. Na, akkor jól ki tudtam magam aludni. Mert már az alvás se ment, csak három órákat sikerült. Jár az agy, semmi nem úgy van, ahogy kellene. De az akkor jó volt. Berúgtam, és jót tett
– neveti el magát Attila.
Persze tudja, hogy mások, akik elveszítették a munkájukat, és nincs félretett pénzük, sokkal nagyobb bajba kerültek.
– Elmentem disznót vágatni Szabolcs megyébe. Két disznót levágtunk, az körülbelül háromszáz kiló hús. Rengeteg. Szétszortírozva elosztottam azoknak a barátoknak, ismerősöknek, akiknek tudtam, hogy szükségük lesz rá. Akiknek megszűnt a munkájuk, taxisoknak, felszolgálóknak. Sajnos sokan vannak – mesélte a Borsnak Attila.
Az énekes éppen a bevásárlást intézte, amikor a jótékonyságról kérdeztük, amiről Joshi Bharatnak is mesélt a Karanténnaplókban. Nagyon vigyáz a családjára, csak ő megy ki az utcára, amikor muszáj.
– A feleségem főz, de azért sokat segítünk egymásnak. A tizenhárom éves gyermekünk van otthon, vele tanulunk. Otthon vagyok, kihasználjuk, hogy van időnk egymásra, próbáljuk hasznosan eltölteni a napokat.
