Lázár Zsuzsa légiutas-kísérő a Borsnak mesélt nem mindennapi kalandjáról.
Forrás: Lázár Zsuzsa
A koronavírus-járvány terjedése miatt sokan idegen országokban rekedtek. A magyar kormány és a Wizz Air légitársaság azon van, hogy a bajba jutott magyarokat biztonságban hazaszállítsa. Két Wizz Air gép is hozott haza külföldön maradtakat Torontóból, Miamiból, Chicagóból, New Yorkból és Los Angelesből, amely járatokra a magyarok a nagykövetségen tudtak jelentkezni.
– Mivel több mint 13 óra volt az út, három teljes személyzettel utaztunk – magyarázta Zsuzsa a Borsnak. – Egy személyzet két pilótából és öt légiutas-kísérőből áll. Hazaérkezéskor minden csapatnak kéthetes karanténba kellett vonulnia és elővigyázatosságból az érintett kollégák a karantén után még egy hónapig csak együtt dolgozhatnak. Ez nagyon jól összekovácsolja az amúgy is összetartó csapatokat.
Zsuzsa azzal a géppel repült, amelyik Kanadából szállította haza az amerikai kontinensen ragadt magyarokat. A személyzetnek a szokásos feladatokon túl számos új dolgot is el kellett látniuk.
– Oda kellett figyelnünk az ültetésre, hogy ne keveredjenek a különböző városból érkezett magyarok. Félóránként ellenőrizni kellett a pilótákat, negyedóránként pedig az utasokat, hogy mindenki jól van-e. Tízpercenként pedig fertőtlenítettük a mosdókat. Több utast szállítottunk, akiknek komoly egészségügyi problémájuk volt, rájuk külön oda kellett figyelnünk – sorolta Zsuzsa az utaskísérők különleges feladatait. Az utasok közül mindenkinek volt saját maszkja, kesztyűje, ebben is utazott mindenki, de a személyzet fedélzeten fertőtlenítőszert is adott az utasoknak.
– Az utasok nagyon hálásak voltak, pedig volt köztük olyan, akinek 25 órát kellett utaznia. Sokan azt mondták, nagyon örülnek, hogy esélyt kaptak arra, hogy hazajussanak, hiszen otthon sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat – emlékezik vissza Zsuzsa, aki most még büszkébb, hogy a Wizz Air csapat tagja lehet. – Fantasztikus élmény volt elrepülni Grönland fölött és nézni Amerika partjait, de a legmeghatározóbb pillanat az volt, amikor bemondtam, hogy megérkeztünk Magyarországra. Ekkor még a hangom is elcsuklott. Az utasok hálából tapsoltak, aminek mint mindig, most is nagyon örültünk.