Jeruzsálem pusztulása, Attila hun király veresége és a pestisjárvány csak pár eset a történelem során, amit megelőzött egy tündöklően csillogó üstökös megjelenése. A koronavírust is láthattuk volna előre?
Julius Caesar lelkét látták benne
Még néhány száz éve is az üstökösöket „kardra emlékeztető csillagnak” nevezték, így természetes volt, hogy ha feltűnik az égen, valami drámai történés fog bekövetkezni.
Már időszámításunk előtt is volt egy híressé vált fényes jelenség, Kr. e. 44-ben egyes feljegyzések szerint a történelem legfényesebb, nappal is látható üstököse volt. Különlegességét az adta, hogy a római nép Julius Caesar lelkét látta benne visszatérni, hogy így támogatni tudja az utódját a trónon. Időszámításunk után 66-ban is borzolta a kedélyeket az égitest, hiszen nem sokkal Jeruzsálem pusztulása előtt jelent meg a város felett.
A 451-ben újra feltűnő jelenségről pedig úgy tartották, hogy Attila hun király vereségét hirdette meg előre.
530-ban pedig mi mást jelezhetett volna, mint az Európán végigsöprő pestisjárványt?
1066-ban II. Harold angol király vesztette életét a normannokkal szemben a hastingsi csatában, miután feltűnt az égen a fényes üstökös. Valószínűleg a történelem során a legtöbb rémtett a 76 évente visszatérő Halley-üstökös nevéhez fűződik, hiszen akkor még nem tudták, hogy ugyanarról az ártalmatlan égi vándorról van szó, ami 76 évente tér vissza.
Hírnökként tündököltek az égen
A járványok kezdetét is az üstökösök feltûnéséhez kötötték. Kr. u. 67-ben például a harmincezer halottat követelő dögvészt jelezte, ami végigkísérte Nero császár uralkodását, hiszen egyetlen ősz alatt pusztított el ennyi embert.
1337-ben emberekkel és állatokkal végzett egy súlyos járvány, mielőtt feltűnt volna a káprázatos égitest. Daniel Defoe angol író A londoni pestis című regényében tárta az olvasók elé az 1665-ös londoni járvány legfőbb eseményeit, majd a szinte azonnal utána bekövetkezett londoni tűzvészről is beszámolt.
Írásában külön megemlíti, hogy mind a két katasztrófát megelőzte egy-egy üstökös megjelenése. Az író szerint úgy sejtették az emberek, hogy a kométa nekik jelez, ráadásul mozgásából utólag már az események sebességét is ki tudták olvasni belőlük.
Ezek szerint a pestisjárvány előtti üstökös halvány volt, lassú és nehézkes, amiből arra következtettek, hogy a dögvész kemény és lassú lefolyású lesz. A másik jelenség ezzel szemben fényes volt, szinte szikrázó és nagyon gyors, tehát a tűzvészt is ehhez hasonlították, ami hirtelen és gyors csapást mér majd a lakosságra.
A koronavírust is előre jelezte?
Az üstökösöknek tulajdonított különleges képességet 1557-ben Tycho Brache dán csillagász cáfolta meg véglegesen azzal, hogy bebizonyította: az üstökösök valóban égitestek, hiszen távolabb vannak a Földtől és a Holdtól is.
Ettől függetlenül ma is vannak olyanok, akik szerint az üstökösöknek vészjósló hatalmuk van, és magát a koronavírust is jelezhette egy égitest. Tavaly decemberben fedezték fel a csillagászok a C/2019 Y4 (Atlas)-üstököst, ami március közepén, egyedi módon látható volt az éjszakai égbolton, miközben a Nap felé igyekezett.
