50 napja nincs saját orvosa a Pesti úti idősotthonnak

„Volt orvos, volt orvos” - kétségbeesetten ezt hajtogatja Karácsony Gergely főpolgármester a Pesti úti idősotthonról, a koronavírus-járvány fő magyarországi gócpontjáról. Az ott lakók hozzátartozói és a hivatalos jegyzőkönyvek viszont nem ezt mondják. A kérdésre, hogy akkor volt-e az intézménynek saját orvosa, most a Ripost kiderítette a választ, és nem máshonnan, mint a főváros által nyilvánosságra hozott dokumentumokból: a fővárosi kormányhivatal hivatalos feljegyzéséből és az arra adott főjegyzői válaszból. Karácsony Gergely magát buktatta le, elég figyelmesen elolvasni!

200 fő felett kell saját, intézményi orvos!

A jogszabály egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a 200 fő feletti létszámú idősotthonokban saját orvost kell alkalmazni, aki heti 40 órában dolgozik, és ennek biztosítása a fenntartó kötelessége és felelőssége. Azt, hogy a Pesti úti idősotthonnak a fővárosi önkormányzat a fenntartója, senki nem vitatja.

Az egyetlen kérdés tehát: volt-e és van-e főállású orvos az intézményben?

A Ripost részletesen áttanulmányozta az összes nyilvánosságra hozott dokumentumot és arra a következtetésre jutott, hogy

nincs állandó saját orvosa az intézménynek, méghozzá március közepe óta!

Az intézmény utolsó saját orvosa a kormányhivatal szerint március 12-én rendelt utoljára – ezt Karácsony vitatja, szerinte rendelt még 4 napot –, és március 20-án közös megegyezéssel bontott szerződést, utána már biztosan nem rendelt – ezt Karácsony sem vitatja.

Vagyis a fenntartó főváros elbocsátotta, elengedte az intézményi orvost!

Annak ellenére, hogy már lehetett tudni a járvány kitöréséről, annak ellenére, hogy nem tudott másik orvost felvenni, és úgy, hogy nem értesítette a háziorvost.

Van ugyanis az idősotthonnak háziorvosi szerződése is, ami ugyanúgy működik, mint bármely háziorvosi ellátás: a beteg elmehet a rendelőbe, szükség szerint kihívhatják hozzá a háziorvost, de ő nem az intézmény főállású orvosa, van saját praxisa. A kormányhivatal meghallgatta ezt a háziorvost, aki elmondta:

ő, mint háziorvos, csak március 31-én értesült arról, hogy nincs az intézménynek saját orvosa, és „gyakorlatilag egyedül rászakadt a szociális otthon ellátása a járvány kezdetekor”.

Éppen az előző nap vitték el az első 5 koronavírusos beteget az idősotthonból, és ugyanaznap egy, a Ripostnak nyilatkozó hozzátartozó szerint édesanyja meghalt itt, az otthonban – miközben már legalább 10 napja nem volt saját orvosa az idősotthonnak!

Ezt a főjegyző válasza egy szóval sem vitatja.

Sem a kormányhivatal feljegyzésében, sem a főjegyző 18 oldalas válaszában nincs arra vonatkozó információ, hogy a fenntartó március 12. után – amikor az otthon saját orvosa jelezte a távozását – mit tett az orvoshiány pótlására. Ami tény: április 2. és 27. között

a járványügyi szakemberek tizenötször jártak az intézményben, ebből tíz alkalommal sem főállású orvost, sem háziorvost nem találtak ott.

Az intézmény április 13-án kötött ugyan megbízási szerződést egy másik háziorvossal is heti 20 órára, de annak is van saját praxisa, ő sem az intézmény saját orvosa.

Karácsony Gergely azzal próbál védekezni, hogy úgy csinál, mintha az alkalmanként rendelő háziorvosok és szakorvosok – pszichiáter, neurológus, ortopéd orvos – az intézmény saját orvosai lennének. Amikor azt szajkózza, hogy volt, van és lesz orvos az intézményben, akkor róluk beszél. A tény azonban az, hogy

a Pesti úti Idősek Otthonának a mai napig nincsen a törvényben előírt saját, főállásban az intézményben dolgozó orvosa.

Karácsony Gergely azt állítja, politikai lejáratási kampány folyik ellene, de ő ezzel nem foglalkozik, „a járvány elleni védekezés, az idősek biztonságos ellátása a dolgunk, nem más” - írta ki közösségi oldalán. De a tények makacs dolgok. Hogyan képzeli el a főpolgármester az idősek biztonságos ellátását, ha nem úgy, hogy legalább a jogszabályban előírt minimális működési feltételeket, például az állandó, saját orvost biztosítja fenntartóként? Tegnap megkérdeztük az idősotthon vezetőjét, Skultéti Józsefet, van-e saját orvosa az intézménynek, de  azt mondta: forduljunk a fenntartóhoz. Ott kikerülték a kérdést, azt írták: „Az otthonban a mai napon is biztosított az orvosi ellátás.”

Védekezésük lényege:

* Pont az ellenőrzés időpontjában nem volt ott orvos, máskor igen.

* A háziorvosi szolgálat nem teljesítette a szerződéses kötelezettségeit.

* Rosszindulatú feltételezés, hogy az intézményi orvos hiánya hozzájárult a fertőzés késői felismeréséhez és gyors elterjedéséhez.

* Igaz, hogy április elején tényleg több napig nem volt orvos, de ott voltak a járványügyi szakemberek.

* Azért van ennyi haláleset, mert eleve rossz állapotban voltak a gondozottak.

* A szakorvosi és sürgősségi ellátás nem az intézmény feladata.

* Amiatt, hogy április elején egyáltalán nem volt orvos, az intézményt és a fenntartót nem terheli felelősség.

* A népegészségügyi hatóság intézkedésében reménykedtek.

* Az intézményvezető nem talált orvost „az országos egészségügyi munkaerőpiaci helyzetre és a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel”.

* „...az egyetlen, aki az orvosi ellátás azonnali helyreállítására jogosult, képes és ilyen módon köteles is lett volna, az a BFKH illetékes kerületi hivatala”, vagyis a Kormányhivatal.

Vagyis nem a fenntartó, hanem a háziorvos, a járványügyi hivatal, az ellenőrző hatóság, a betegek és a járvány a felelős azért, mert a fenntartó nem biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelő feltételeket - legalábbis Karácsony szerint...