Gőzerővel folyik a koronavírus elleni gyógymód kutatása, amelyben Magyarország az élen jár az egész világon. A vakcina előállításában egy szegedi professzornak kiemelkedô tudományos szerepe van.
Forrás: shutterstock
Sikeres a hazai vérplazmás terápia
A Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az OrthoSera Kft. kutatói hetek óta azon fáradoznak, hogy emberéleteket menthessenek meg a reményt keltő vérplazma-terápiával, amelyet egyre többen kaphatnak meg.
A terápia lényege az, hogy a már felgyógyult emberek vérében termelődött ellenanyagot használják fel a betegség leküzdéséhez, így nagyon fontos, hogy a gyógyult önkéntesek donornak jelentkezzenek. Rövid idő alatt már legalább öt gyógyult betegről tudni.
Karikó fejlesztése a legígéretesebb
Egy New York-i és egy mainzi vállalat közösen fejleszt vakcinát. A két csapat már korábban is eredményesen dolgozott együtt, amikor is sikeresen hoztak létre egy mRNS alapú influenzaoltást. Ebben a gigantikus projektben vesz részt egy Szegeden végzett magyar biológus is, Karikó Katalin, aki mint azt a Szegedi Tudományegyetem lapja megírta –, a német partnernél, a BioNTech-nél dolgozik. A cég kutatóinak munkája a legígéretesebbek közé tartozik, tőlük várják, hogy a világon elsőként vagy legalábbis az elsők között készítik el az oltóanyagot. A kivételes technológia megalapozója magyar tudós.
A világon zajló kutatásokban, így a német–amerikai közös fejlesztésben is az mRNS a kulcsszó. Az mRNS-alapú vakcina a koronavírus felszínén lévő tüske genetikai kódját tartalmazza. Ez segíti elő a vírus sejtbe jutását. Az elképzelések szerint az immunrendszer által termelt antitestek váltanák ki azt az immunválaszt, amely védettséget adna a vírussal szemben.
– A mRNS-en alapuló vakcinát nagyon gyorsan elő lehet állítani. Fontos még, hogy nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így nem okoz fertőzést, tehát biztonságos - nyilatkozta a kutató az egyetemi lapnak.
Az USA-ban meg is kapta a készítményt az első 360 önként jelentkező, de Németországban is beoltották már 200 embert. A két cég tudósai úgy kalkulálnak, hogy május-június környékére megszületnek az első eredmények, és azok ismeretében megkezdhetik a tesztelést.
Orron át adják be a szérumot
Az USA-ban más kísérletek is zajlanak éppen. Több gyógyszergyár fogott össze a megfelelő antitest megtalálásáért. Ezzel párhuzamosan az alabamai egyetem egy orron keresztül, egyetlen dózisban beadható vakcinán dolgozik. A kutatók abban bíznak, hogy már szeptemberben megkezdhetik az első teszteléseket.
Ebola elleni szerrel kísérleteznek
A kaliforniai Gilead Sciences is ígéretes fejlesztésen dolgozik. A remdesivir nevű hatóanyagot eredetileg az ebola ellen fejlesztették ki, ám kiderült, hogy az ellen nem nyújt megfelelő védelmet. Az anyagot egy időre fiókba helyezték, ám most felmerült az ötlet, hogy kiderítsék, vajon beválik-e a koronavírus ellen.
Kell még néhány hónap az oltásig
Jelenleg már több mint száz vakcina áll a fejlesztés valamely stádiumában. Könnyebbséget jelent, hogy a korábbi években azonosított MERS és SARS koronavírusok már nem ismeretlenek a tudósok előtt, szerkezetük sem. Az optimista becslések szerint akár októberre elkészülhetnek a szerekkel, rosszabb esetben viszont legkorábban jövőre lélegezhetünk fel.
