Az okoskütyük világában strapás nyomon követni, melyik alkalmazásban milyen adatokat adtunk meg, azt meg végképp, hogy ezzel ki és hogyan tud visszaélni. Egy kis figyelemmel nagyobb biztonságban lennénk.
Forrás: Shutterstock
Ma már meg sem lepődünk rajta, hogy miután beszélünk valamilyen termékről, pár perccel később az internet eláraszt bennünket az ahhoz kapcsolódó hirdetésekkel. Amikor megadjuk egy alkalmazáshoz például a mikrofon használati engedélyt, ki is tesszük magunkat a lehallgatásnak, akaratunk ellenére.
Vigyázat: elkérik, de lopják is adatainkat!
A telefonunk tehát kémkedik utánunk, a kérdés, miből vesszük ezt észre.
– Nagyon sokan még mindig azt képzelik, a lehallgatás úgy zajlik, hogy két ember beszélgetésébe valahogy beékelődik valaki – kezdte a Borsnak Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke.
– Már nem így van, a mai modern eszközökben, amik mind kis számítógépek, szoftverek futnak, melyek rengeteg információt tárolnak. Nemcsak a kommunikációról, hanem arról is, amit csinálunk. Ezeket az adatokat nemcsak ellopni, hanem elkérni is lehet. A különböző alkalmazások ugyanis hozzáférést kérnek a telefonon, laptopon tárolt fotókhoz vagy névjegyekhez vagy a mikrofonhoz, és
a legtöbben oda sem figyelnek arra, hogy mire adnak engedélyt, így könnyen áldozattá válhatnak.
Ellopják az adataikat, a számlainformációit, visszaélnek vele.
Dollármilliárdokat kereshetnek rajtunk
A szakember szerint reménytelen észrevenni, hogy az okoseszköz által tárolt információk hova jutnak el és mit kezdenek velük.
– Most már létezik különböző kommunikációs csatornákon a végpontok közötti titkosítás, ami elméletileg azt jelenti, hogy abba sem a szolgáltató, sem az eszköz gyártója nem lát bele. De ez sem ilyen egyszerű – folytatta.
– Elég nagy paranoia alakult ki az alkalmazásokkal kapcsolatban. Az EU-n belül erős az adatvédelmi törvény, felszólítja a gyártó cégeket, hogy ne gyűjtsenek infókat valakinek az okoseszközéről úgy, hogy arra az nem adott engedélyt. De egy átlagember számára ez észrevehetetlen,
nagyon nehéz nyomon követni, hogy az általa megadott információknak mi lesz a sorsa.
De az adott szolgáltató lehetőséget adhat arra, hogy be tudjak lépni, és meg tudjam nézni, hogy mit tárol rólam, és ha akarom, azokat véglegesen töröljem vagy elvigyem onnan. Az adatvédelmi törvény erre kötelezi a szolgáltatókat, de ez csak EU-n belül érvényes. Nem véletlen, hogy több száz millió adat szivárog ki havonta, cégek dollármilliárdokat keresnek ezzel.
Havi pár ezerből védhetjük magunkat
Keleti Arthur nem véletlenül alapította meg az Informatikai Biztonság Napját. Ez a kérdés ugyanis egyre égetőbb.
– Jobban oda kell figyelni arra, milyen alkalmazást töltünk le, azon belül milyen engedélyeket adunk.
Nem kell mindent letölteni, amelyiket nem használjuk, ki kell törölni.
De ha valamelyik alkalmazásra nagyon szükségünk van, gondoljuk át alaposan, mire adunk neki engedélyt. És ugyanúgy, mint a számítógépeken, léteznek védelmi megoldások, és azt igenis minden okoseszközre, amire lehet, fel kell tenni, pár ezer forintos tétel havonta. Mert igenis tisztában kell vele lenni, hogy a telefonunk kémkedik utánunk, és visszaélhet az információkkal.
