Egy meteorit belsejében fedezték fel az eddig leghatalmasabb űrgyémántot, nemrég pedig egy egész gyémántbolygóra bukkantak tudósok. Már eddig is találtak a csillagászok olyan égitestet, amelynek felszínét drágakő borítja, de ez az egész az. Súlyra több millió tonna, de mielőtt bárki űrjárgányra pattanna, hogy kibányássza, szólunk, ez most még lehetetlen küldetés.
Forrás: Shutterstock
Évtizedek óta izgatja a tudósok fantáziáját, hogyan keletkezik drágakő a különböző bolygókon. A frankfurti Goethe Egyetem geológusai megtalálták az eddigi legnagyobb földön kívüli gyémántot egy meteorit belsejében. A mérete a földiekéhez képest nem olyan tekintélyes, az átmérője csak néhány tizedmilliméter. Azt is sikerült bizonyítaniuk, hogy az űrgyémántok a Naprendszer korai életszakaszában keletkeztek, amikor kisebb bolygók ütköztek nagyobb aszteroidákkal.
Amerikai csillagászok pedig
egy egész gyémántbolygót találtak, aminek teljes egésze szénből áll,
a szénnek pedig nagy része ez a csodálatos drágakő. Úgy a legkönnyebb elképzelni a bolygót, hogy ami a Föld felszínén szikla és víz, az ezen az égitesten gyémánt és grafit. Hogy lehetne-e élni rajta, azt még kutatják.
A gyémántbolygón kívül számos bámulatos, de néhány horrorégitest is kering a Naprendszeren kívül. Vannak közöttük, amelyek veszélyesek a mi világunkra.
A sötétség birodalma
A tőlünk 750 fényévnyire lévő bolygó teljesen sötét, de eddig még nem született igazi magyarázat ennek okára. Léteznek elméletek, miszerint fényelnyelő vegyületek vannak a felszínen, esetleg a fényt visszaverő felhők hiányoznak, de ezek nem elegendőek a jelenség valódi okának feltárására. A bolygó amellett, hogy koromfekete, elképesztően forró is: a csillagászok a felszíni hőmérsékletét körülbelül 1100 °C-ra becsülik.
Örök fényáradat
Sajátossága, hogy nem egy, hanem rögtön két csillag körül kering. Ez a tulajdonság szinte egyedülálló, eddig legalábbis egy olyan bolygót sem találtak, amelyet két csillag is fénnyel áraszt el, ehhez képest rettentően fagyos a hőmérséklete.
Mint egy parafa dugó
Az egyik legnagyobb égitest, amelyet eddig felfedeztek a Naprendszeren kívül. A méret persze nem minden, ez a nagy golyóbis ugyanis a vízen is lebegne, hiszen sűrűsége mindössze negyede a földi víznek. Nem csoda tehát, hogy a csillagászok az igen mókás Univerzum parafa dugója névvel illetik.
Száguldó óriás
A HAT-P-2b felfedezése egy magyar csillagász, Bakos Gáspár nevéhez fűződik. A hungarikum bolygó különlegessége, hogy méreteihez képest (alig nagyobb a Jupiternél) igen nagy tömegű, nyolcszor akkora, mint a Jupiteré. Ennek ellenére viszont meglehetősen gyors, csillagja körüli pályáját 5,6 nap alatt teszi meg. Sebességére eddig az a magyarázat látszik elfogadhatónak, hogy a bolygóra egy másik égitest is hat a csillagon kívül.
Jég és tűz hazája
Az Androméda csillagképben található, mindig ugyanazzal az oldalával fordul a csillagja felé, ezért az egyik fele állandóan forró, míg a másik felén dermesztő a hideg. A különbség a bolygó két oldala között becslések szerint körülbelül 1600 °C. Ami azonban az igazán érdekes, hogy a legforróbb pontja közel sem az, amelyik legközelebb van a csillaghoz, hanem valahol a forró rész szélén található.
Lávabolygó
Különlegessége, hogy mindig megtalálható: „éjjel” vörösen izzik a felszíne, „nappal” pedig sárgán ragyog a közelben lévő csillagtól. A vörös izzást a felszínén az óceánnyi méretű lávafolyamok okozzák, amelyek között itt-ott felbukkan némi durva és kérges szárazabb terület is. Ez az eddigi legkisebb bolygó, amit a Naprendszeren kívül felfedeztünk, bár még így is 7,5-szer akkora, mint a Föld. A Lávabolygó másik érdekessége, hogy ez az egyik legközelebbi égitest is a Naprendszerhez, a távolság csupán 16 fényév.
A hatalmas engedetlen
Ellentétes irányba kering, ez az egyetlen bolygó az eddig felfedezettek közül, amely ebből a szempontból nem engedelmeskedik csillaga tömegvonzásának. Az ok a csillagászok szerint egy nagyobb égitesttel való ütközés lehet, amely égitest a keringési pálya megváltoztatására kényszerítette az óriást.
