2004-ben ismerkedett meg a Tiffany rézfóliás technikával Farkas Andrea, aki azonnal tudta, hogy ez egy nagy egymásra találás. A négygyermekes édesanya először csak hobbiból kezdett el üvegtálakat, szalvétatartókat, mécsestartókat készíteni, hogy az anyaság mellett valami másban is legyen sikerélménye. Ma meg már visszatérő vásárlói vannak, akik tudják, bármilyen különleges kívánságuk van, Andi megvalósítja.
Forrás: Móricz István
Pomáz egyik csendes utcájában egy nagy kertben végződő családi házban él Farkas Andrea ikerfiaival és mentett kutyáival. Szabadidejében magyarvizsla-mentéssel foglalkozik. Ebből is látszik, hogy bár lehetne egy átlagos édesanya is, aki mindennapjait főzéssel, házimunkával tölti, ő nem az a fajta, mindig is szerette a kreatív énjét is használni, alkotni.
– Nem volt előképzettségem, de mindig alkottam, rengeteg technikát kipróbáltam – mesélte Andi, miközben Zorro és Lili, a két mentett kutyus felváltva mennek oda hozzá egy simogatásért.
– De hiába keresgéltem, sokáig nem találtam meg azt, ami igazán én vagyok. Közben neveltem a négy gyermekemet, akik között nagy a korkülönbség. A legnagyobb fiam 14 éves volt, amikor az ikrek megszülettek. Élveztem az anyaságot, de vágytam arra, hogy valami másban is legyen sikerélményem – magyarázta a művész, aki sokáig kereste, hogy miben tudna kiteljesedni, amikor gyermekei édesapja különleges ajándékkal lepte meg az egyik születésnapján.
– Kaptam egy komplett Tiffany-készletet gépekkel, anyagokkal a kezdéshez. Hogy miért gondolta azt, hogy ez nekem jó lesz, nem tudom, de ő úgy gondolta, hogy ez engem érdekelne. Szinte rögtön belevetettem magam, és egyből szerelem lett. Nagyon érdekes, hogy nem én találtam rá erre a technikára, nem is az rám, hanem végül is a fiúk apukájának köszönhetem. Persze nehogy azt higgye bárki is, hogy egyből sikerélményem volt, az első alkotás a kukában landolt. De ez nem vette el a kedvemet, szépen lassan képeztem magam, autodidakta módon tanultam meg a fortélyokat.
És van két üvegezők boltja, ahol beszerzem a műveimhez a megfelelő üvegeket, alapanyagokat, ott rengeteg segítséget kaptam, és ha kell, kapok mai napig – folytatta.
Amikor Andi műhelyéből az udvaron keresztül mentünk a ház felé, az egyik fán Tiffany madáretető vonta magára a figyelmünket, ami egész évben tele van lakmározó madárkákkal. Természetesen ez is az ő keze munkáját dicséri.
Mint kiderült, a művész eredetileg főleg a háztartásban használatos tárgyakat készített a különleges technikával. Ez meg is látszik bent a házban, szebbnél szebb mécsestartók, üvegtálak, fényképkeretek, állólámpák, asztali lámpák teszik színesen hangulatossá otthonukat.
– Éppen ezért a munkáim nagy részét magam tervezem, néha a saját álmaimat valósítom meg, gyakran másokét. Rengeteg különös kéréssel fordultak már hozzám, egy férfi például az anyósának szeretett volna kedveskedni, és annak imádott papagájait készíttette el velem. De mindig jönnek új ötletek. Szeretem a kihívásokat, a változatosságot, az egyediséget, szeretem szabadjára engedni a fantáziámat. Minden darabot szívvel-lélekkel készítek, és azzal a biztos tudattal engedem útjára, hogy szépsége vidámságot, melegséget teremt maga körül új otthonában.
Andi keze alól karácsony előtt is szebbnél szebb alkotások kerülnek ki. Készít rendelésre ajándékot, de nem hiányozhatnak portékái közül a fára akasztható díszek sem. Ottjártunkkor éppen angyalkákat készített.
– Nem unom meg készíteni őket, pedig ez minden évben szerepel a vásárlóim listáján – folytatta.
– De mindig vannak újdonságok is, most például kutyásoknak tappancsos díszeket is készítettem. Mindig jön új ihlet, amit el is készítek. De csinálok ajándékdobozokat is, amiknek szeretek nevet is adni. Az egyik a Szíved szerint, mert azt teszünk bele, amit a vásárló a szíve szerint bele választ. De nagy sikere van az általam összeállított ajándékdobozoknak is. Mindegyik ugyanolyan szeretettel készül.