A koronavírus okozta járvány a világ minden részén arra sarkallta a kutatókat, hogy minél hamarabb, minél hatásosabb oltóanyagot állítsanak elő. A járvány megfékezésének ez lehet az egyetlen hosszú távú megoldása.
Az Egyesült Államokban, Kínában, Oroszországban és Angliában jutottak a legmesszebbre, és van már olyan vakcina is, amivel megkezdték a lakosság tömeges oltását.
– Az amerikai vakcinából kétféle is készült: a Pfizer/BioNTech és a Moderna cégeké. Ezek RNS vakcinák, amelyek annak a fehérjének a genetikai kódját tartalmazzák, ami az immunrendszerünket feléleszti, és ennek hatására alakul ki immunválasz az emberben a koronavírus ellen – magyarázta a Borsnak Rusvai Miklós virológus. Ezek nem tartalmazzák a vírusnak semmilyen „alkatrészét”, ezért teljesen veszélytelenek, nincs semmilyen mellékhatásuk, és az emberek több mint 90 százalékában immunitást biztosítanak.
Hátrányuk, hogy az előbbit mínusz hetven, az utóbbit mínusz húsz fokon kell tárolni öt nappal az oltás elkezdése előtti időpontig, de utána már a szobahőmérséklet is elégséges. Az Egyesült Államokban és Angliában a Pfizerrel a napokban elkezdték a lakosság oltását.
A kínai vakcina harmadik tesztfázisban van. Az első fázisban 40–60 önként vállalkozó embert oltanak be, és figyelik a mellékhatásokat. A másodikban újabb 50–60 embernél a vakcina hatásosságát nézik fertőzött környezetben, és a harmadikban 10–40 ezer embernél nézik az előbbi eredményeket. Ezután következhet az engedélyeztetés az egyes országokban.
A kínai egy inaktivált vakcina. Ez azt jelenti, hogy letermelik a vírust, majd elpusztítják, de úgy, hogy a szerkezete ne sérüljön, ezért az immunrendszerünk felismeri, és elkezdi az ellenanyag-termelést. Hátránya, hogy a vírus összes, több tucat fehérjéjét tartalmazza, ezért az immunválasz is elkezdődik mindegyikre, és nem elég koncentrált arra az egyre, ami önmagában is elégséges lenne. A hatásfoka 70 százalék feletti, de szobahőmérsékleten akár egy évig is tárolható.
– Az orosz és az angol vakcinában egy ártalmatlan „dobozként szolgáló” vírusba teszik a koronavírus fehérjéjének genetikai információját őrző részét, azt a gént, amit az amerikai vakcinák „tisztán”, a védelmet jelentő doboz nélkül tartalmaznak, és ezzel oltanak. Ez nem okoz semmilyen betegséget, de a szervezetben termelni kezdi a koronavírus fehérjéjét, ami ellen aztán áthangolódik a szervezet. Ennek a hatásfoka annak a függvénye, hogy milyen vírusba teszik. Az orosz vakcina ártalmatlan vírusával az európai lakosság kb. 30 százaléka élete során találkozott, ezért azzal szemben sokan immunisak vagyunk, így belénk jutva elpusztul, és nem tudja termeltetni a koronavírus fehérjéjét. Ugyanez az angliai „doboznál” csak 5 százalék – mondta Rusvai Miklós.
A napokban az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus-vakcina azért került terítékre, mert korábbi hatósági forrásokból az az információ érkezett róla, hogy a kétszúrásos oltás beadatása előtt 14, utána pedig 42 napig nem szabad alkoholt inni. A Moscow Times Alekszandr Ginzburgra, a vakcinát fejlesztő kutatóintézet, a Gamaleja vezetőjére hivatkozva azt írta, hogy a páciensek megúszhatják összesen hat nap tartózkodással a szeszes italok fogyasztásától.
– Fontos szem előtt tartani, hogy a túlzott alkoholfogyasztás jelentősen képes legyengíteni az immunitást, ami azt jelenti, hogy képes csökkenteni a vakcináció hatékonyságát vagy azt értelmetlenné tenni. Hasonlóképpen, az alatt a 42 nap alatt, amíg kialakul a koronavírussal szembeni védettség, nem ajánlott az immunrendszert elnyomó gyógyszert szedni. Ezek standard ajánlások vakcináció esetén, a legnagyobb hatékonyság biztosítása érdekében – nyilatkozta az akadémikus.