A járvány idején sok ember kényszerül otthon maradni a betegség miatt. A Bors annak járt utána, hogy mennyi táppénz jár akkor, ha kórházba kerülünk, és akkor, ha munkavégzés alatt fertőződtünk meg.
Aki a Covid-19 vírussal kapcsolatban az otthonában, vagy egy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, az keresőképtelen állományba vehető. A covidos betegek táppénze azonban eltérő lehet. A beteget minden esetben orvosnak kell betegállományba vennie.
A hatóság értesíti az orvost
Covid-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanaz az orvos jogosult, aki ezt bármilyen más okból is teheti. Ha a foglalkozástól eltiltás hatósági elkülönítés vagy járványügyi zárlat miatt történt, a hatóság hivatalból értesíti ezt az orvost. A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos 7-es kóddal igazolja.
50 és 60 százalékos is lehet
A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is.
– A táppénz 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás alatt
– 60%-os, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal
– 50%-os, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal
– Fontos azonban hogy 7-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. A 7-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
Más, ha munkavégzés közben fertőződött meg
Ha a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, vagyis a beteg munkavégzése, foglalkozásának gyakorlása során alakult ki, akkor a 100%-os baleseti táppénz jár. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök, stb. – esetében képzelhető el. A foglalkozási megbetegedést az ilyen hatáskörrel rendelkező szerv vizsgálja ki és állapítja meg. Ha erre sor került, akkor nincs jelentősége annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. A keresőképtelenséget ebben az esetben az orvos 2-es kóddal igazolja.
Hatósági karantén idején is járhat
Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, nemcsak konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre, teljes településekre, kerületekre is, úgy keresőképtelennek minősül az, aki közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a 7-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Ennek alapján a korábban írt, általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak.
Ki a keresőképtelen?
Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint keresőképtelen az, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen átmenetileg sem foglalkoztatható.
