Napjainkban sokan kényszerülnek a megszokottnál gyakoribb otthonlétre. Sokan nem is gondolnák, de óriási hatással van a fizikai és a mentális egészségre is a bezártság.
Forrás: Pexels
Legyen szó a koronavírus miatti korlátozásokról, az otthoni munkavégzésről, vagy akár csak a zord időjárásról, rengetegen kényszerültek rá, hogy minden eddiginél többet töltsenek a négy fal között. Dr. Jo Daniels, klinikai pszichológus a koronavírus alatti szorongást és kimerültséget vizsgálva meglepő következtetésre jutott.
Mint mondja, teljesen rendben van, ha manapság többet van otthon az ember, ebben az időszakban ugyanis hajlamosak vagyunk hibernálni magunkat. Fontos ugyanakkor megérteni, hogy nem tesz jót a túl sok bezárva töltött idő.
– A mentális egészség veszélybe kerül, ha alapvető szükségleteinket nem, vagy nehezebben tudjuk kielégíteni. A túlzott bezártság mellett akaratlanul is számos olyan dolgot nélkülözünk, amire egyébként nagy szüksége van mind a mentális, mind a fizikai erőnlét meglétéhez – nyilatkozta Daniels.
A szakember szerint fontos beiktatnunk a bezártság alatti mindennapokba a szabad levegőn történő testmozgást, az ugyanis kulcsfontosságú a szervezetnek.
A kinti mozgás segít megszabadulni a felgyülemlett feszültségtől és szorongástól, emellett endorfinokat szabadít fel, és az immunrendszerünk is erősíti.
Számos előnye van például egy ismerőssel való találkozásnak – persze a megfelelő óvintézkedések, mint a távolságtartás és a védőeszközök alkalmazása mellett.
Rendkívül fontos a szemtől szembeni kapcsolattartás másokkal.
– Társas lények vagyunk, ezért fontos a más emberekkel való kapcsolat fenntartása. Minél több időt töltünk ugyanis egyedül, annál több figyelem fordul a saját gondolatokra és problémákra – tette hozzá a szakember.
Daniels azt mondja, hogy ilyenkor egyfajta csapdába kerülünk, a társas kapcsolatok nélkül az önbizalmunk is csökken, emellett nagy a valószínűsége, hogy lassan egyre kevesebb olyan dologhoz fogunk hozzá, amelyek jó érzéssel töltenek el.
A legfontosabb mégis az egyensúly megléte.
Daniels felhívja a figyelmet, hogy az sem tesz jót, ha szándékosan kikényszerítjük magunkat egy komfortos otthoni közegből, vagy épp otthonmaradásra bírjuk magunkat. Fontos megteremteni az egyensúlyt a bezártság és a társas kapcsolatok ápolása között.
(via)
