A magyarok több mint háromnegyede (80 százaléka) egyetért azzal, hogy az oltási rendet mindenkinek be kell tartania.
Nagy vihart kavart a hazai közbeszédben, hogy Gyöngyös ellenzéki polgármestere, Hiesz György január elején – az oltási tervben foglaltakat megkerülve – jogosulatlanul kapott védőoltást a koronavírus ellen, továbbá Újbuda DK-s polgármestere, László Imre is soron kívül jutott hozzá a vakcinához.
Az oltási terv megalkotásának indoka az volt, hogy a magyarok a veszélyeztetettség sorrendjében kerülhessenek beoltásra, biztosítva ezzel a rászoruló csoportok, az idősek és krónikus betegek elsőbbségét. Mivel a közéleti szereplők vállát – különösen járványhelyzetben – fokozott felelősség nyomja a példamutatás tekintetében, a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját az oltási rend betartásának fontosságáról.
A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarok több mint háromnegyede (80 százaléka) egyetért azzal, hogy az oltási rendet mindenkinek be kell tartania, illetve meg kellene tiltani, hogy politikusok és közszereplők az időseket, krónikus betegeket megelőzve juthassanak oltáshoz.
Azoknak az aránya, aki szerint nem indokolt az oltási rend betartása, 16 százalékra tehető.
Politikai önbesorolás mentén sem tapasztalhatók jelentős eltérések az idősek és krónikus betegek oltási elsőbbségének megítélésében. A jobboldaliak 82, a középen állók 81, valamint a baloldaliak 76 százaléka ítéli fontosnak az oltási tervben foglaltak követését, a politikusok soron kívüli beoltásának tilalmazását.
Hasonló képet láthatunk, ha kétpólusú politikai preferencia szerinti bontásban vizsgáljuk a kérdést. A felmérés rávilágít arra, hogy a FIDESZ-KDNP szimpatizánsainak 84, az ellenzéki összefogás támogatóinak 77 százaléka véli úgy, hogy az oltási rendet mindenkinek be kell tartania, illetve a politikusok és közszereplők – rászorulókkal szembeni – elsőbbségét meg kell tiltani. Ezzel szemben a kormánypártiak 12, az ellenzéki összefogás szavazóinak 19 százaléka nem gondolja szükségesnek az oltási terv betartását.
