Olyan budapesti épületek állnak egy új, különleges technológiával készült animációs film középpontjában, melyek a II. világháború során megsérültek. Az Animatiqua stúdió legújabb filmjének rendezője, olyan épületeket választott ki – több mint 1500 Fortepan-kép közül –, melyek hiánya ma is fájó, frekventált helyen álltak, és eltűnésük erősen megváltoztatta Budapest városképét.
Forrás: Fortepan
Ritz szálló
A korábban Ritz Szállóként, majd Duna-palotaként működő épületben készült egy fotó 1920-ban. A képen olyan korabeli hírességek láthatók, mint Krúdy Gyula. A hotel az Eötvös József téren működött 1913 és 1945 között.
Az eredeti épületet Stein Náthán építési vállalkozó építtette fel 1867–1871 között, de 1909-ben a Ritz Hotel Development Company londoni cég tulajdonába került. A brit szállodalánc azonban a felújítás helyett az épület lebontása mellett döntött.
Budai bérpaloták
Ahogy ma is, régen is a budai látkép szerves részét képezték a budai bérpaloták, amelyek teljes pompájukban gazdagították a várost és egy-egy családnak adtak otthont Budapest bombázásáig.
Helyükön ma szálloda és lakóházak vannak.
Elevátor-ház
Az Elevátor-ház rendkívül korszerű épületnek számított akkoriban. Az ipari létesítmény a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán állt. 1881 és 1883 között Ulrich Keresztély tervei alapján készült.
Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltoztak, az épület jelentősége csökkent. A második világháborúban sérülést szenvedett, ezért 1948-ban elbontották.
Margit fürdő
A gyógyfürdő a Margitsziget északi részén állt, ahol már a középkori krónikák is természetes forrásokról számoltak be. A fürdőt Ybl Miklós tervezte, 1868–70-ben fel is építették.
A fürdő 48 fürdőkabint és termálfürdőket tartalmazott. Épülete a II. világháború alatt olyan súlyos károkat szenvedett, hogy az 1956. évi árvíz után lebontották, helyén ma a Danubius Szálló áll.
A Lánchíd vámházai
Az első, Pestet és Budát összekötő hidunk sanyarú sorsát mindenki ismeri, de a háborúban vele pusztultak a budai oldal vámházai is. 1849. november 20-án, a megnyitó napján még ingyenes volt az átkelés, de másnaptól már fizetni kellett.
A fizetéskor egy speciális hídérmét kapott az átkelő, amit a másik oldalon egy perselybe kellett bedobnia a vámházakban.
Királyi Istálló
A klasszicista-neoreneszánsz épület az 1848–49-es szabadságharcban is súlyosan megsérült, de akkor még helyreállították, ám Budapest közel egy évszázaddal későbbi ostroma után ezzel már nem foglalkoztak.
Bombatalálat is érte, az állaga is romlott, így végül 1959-ben lebontották.
