Már csak néhányat kell aludni, és joggal tömhetjük tele magunkat palacsintával, hamarosan ugyanis itt a palacsinta világnapja! Most 8+1 olyan tényt árulunk el mindenki kedvenc finomságáról, amiről csak kevesen tudtak.
Forrás: Pixabay
Idén február 16-án ünnepeljük a palacsinta világnapját: ez a húsvét előtti 47. napra, azaz húshagyó keddre esik. Az ünnep mozgó dátum, általában február 3. és március 9. közé esik.
A világ több pontján ünneplik a palacsinta világnapját, sokan mégsem ismerik igazán kedvenc finomságukat. Összegyűjtöttünk 8+1 érdekességet, amelyeket valószínűleg te sem tudtál a palacsintáról.
Az első palacsinták a római korra tehetők. Paládi-Kovács Attila Magyar néprajz című kötetében arról ír, hogy a palacsinta a római légiók által terjedhetett el a Duna medencéjében, és haladt nyugatabbra a német, a francia és az angol területekre is. Az első magyar nyelvű palacsintarecept az erdélyi fejedelmi udvar főszakácsának 16. századi szakácskönyvében olvasható.
Neve a latin placentából, vagyis lepényből ered. Angolul, franciául „crepe” néven ismerik, ami a palacsinta ráncos, laza textúrájára vezethető vissza: gondoljunk csak például a krepp papírra.
A népi hiedelem szerint minden olyan tartalékot fel kell élni húshagyókeddig, amit azután a böjt alkalmával tilos lesz fogyasztani. Ebből ered az első palacsinták receptje is. Ezért az összetevők között például a tojás, illetve az akkoriban használt zsír is szerepel, valamint épp emiatt a töltelék húsos volt. A recept további hozzávalói a megmaradt élelmiszerekre vonatkoznak.
A legtöbb háziasszony palacsintával kezdi szakácstudományát, amihez elengedhetetlen az alaprecept ismerete.
A hagyományos palacsinta hozzávalói: 4 db tojás * 20 g kristálycukor * 1 csipet só * 150 g liszt * 2 dl tej * 2 dl ásványvíz. A mennyiség körülbelül 10 darab palacsintához elegendő.
Amerikában palacsinta címszóval a hagyományostól eltérő édességet fogyasztanak az emberek, amit „pancake” névre kereszteltek. Habár különbözik az általunk ismerttől, a palacsinta világnapján (meg úgy általában) ott mégis inkább azt fogyasztják. Palacsinta és pancake között a leglényegesebb különbség az összetevőkben rejlik: míg az amerikaiban minden esetben megtalálható valami térfogatnövelő – például szódabikarbóna vagy sütőpor –, addig a hagyományosban nincs ilyen. Ez a külsején is jól látszik: az amerikai palacsinta kisebb, ducibb, magasabb, és a tetejét ízesítik.
Ha szóba kerül a palacsinta, a legtöbbünknek hirtelen a lekvárral, kakaóval töltött édesség jut eszébe, ám ahogyan az első receptek is mutatják: épp ugyanolyan népszerű a sós töltelékkel készített palacsinta is. Főleg, ha eszünkbe jut a hortobágyi palacsinta. Az ízesítések mellett már csak a fantázia szabhat határt a palacsintás fogásoknak: készülhet belőle a lapok felhalmozásával például torta, gondosan betekerve töltött-rántott fogás, de a rakott palacsinta is egy megszokott módozat.
Egy korábbi felmérés szerint Magyarországon toronymagasan vezeti a legnépszerűbb desszertek listáját a palacsinta. Ízesítés szempontjából a mogyorókrémes kapta az első helyezést, ezután következik a kakaós és a túrós.
Talán nem okoz nagy meglepetést, de csak úgy készíthetünk igazán tökéletes palacsintát, ha palacsintasütőt használunk. Ez az eszköz minden esetben egy lapos, tapadásmentes felülettel rendelkező serpenyő, amiben a hő pont úgy képes eloszlani, hogy a vékony tészta mindenhol megfelelő hőt kapjon és tökéletesre süljön a finomság.
A palacsinta hihetetlenül népszerű más országokban is, több nemzet gasztronómiáját gazdagítja: sokszor persze sajátos plusz összetevőkkel. A palacsinta méltán kedvelt fogás Európa-szerte, Ázsiába, Afrikában, Amerikában és Ausztráliában is. Több nemzet streetfoodként is árusítja, így a városnézés meglehetősen komfortossá válik számos országban.
Szerencsére nincs kőbe vésve a palacsinta alapreceptje, ezért sokan sokféleképpen módosítják azt. Egy-egy plusz összetevővel olyan csavart vihetünk a palacsintaélménybe, hogy miközben a megszokott ízvilág megmarad, egy kicsivel mégis jobb és jobb lesz a végeredmény.
– Ha plusz alapanyagban gondolkodunk, a vaj a legjobb választás. Egy kisebb lábasban melegíteni kezdem a felkockázott vajat, megvárom, amíg felhabzik, majd amikor eléri a gyönyörű aranysárga színt, és a konyhát kellemes dióillat lepi el, lehúzom a tűzről, leszűröm és megvárom, hogy lehűljön. Közben bekeverem az alapreceptet – javasolja Tőzsér László séf.
Mint mondja, ha elkészült a tészta, a kihűlt barnított vajat lassan, folyamatosan keverve hozzácsurgatjuk, és kész a vajas palacsintatészta.