Sokan alig várják, hogy végre megölelhessék szüleiket, nagyszüleiket, de nem tudják megtehetik-e, ha ők maguk még nem szerezték meg a koronavírus elleni védettséget. A virológus szerint a beoltottaknak nincs okuk az aggodalomra, azonban a járványügyi szabályok betartása rájuk is vonatkozik.
Forrás: Pixabay
Egyre több az olyan család, ahol a családtagok egy része már védett a koronavírussal szemben, vagy már megkapták a vakcina első részét. A Bors most abban próbál meg segítséget nyújtani, mi alapján döntheti el egy család, hogy biztonsággal meglátogathatja-e végre a nagyit vagy sem, vagy egyáltalán hogyan viselkedjen az, akit már beoltottak.
Mikor válik valaki védetté?
A Magyarországon forgalomban lévő öt vakcina közül egyelőre mindegyik két dózis felvétele után váltja ki a megfelelő immunválaszt. A különböző vakcináknál a két dózis között eltérő időnek kell eltelnie, ráadásul az immunválasz is eltérő idő után alakul ki. De valamennyi már az első után védettséget ad, a teljes immunitás pedig a második után alakul ki.
• Az amerikai-német mRNS típusú Pfizer-BioNTech vakcina két dózisát 3 hét különbséggel kell beadni, teljes védettséget pedig a második oltás után 7 nappal nyújt.
• A szintén amerikai mRNS Moderna két dózisának felvétele között 4 hét telik el, teljes védettséget pedig a második oltás után 14 nappal ad.
• Az oxfordi AstraZeneca adenovírus-vektor vakcina két dózisa között 4-12 hét különbség van, megfelelő immunválaszt pedig a második oltás beadását követő 15 nap után vált ki.
• A Szputnyik V orosz adenovírus-vektor vakcinát 3 hét különbséggel kell beadni, teljes védettséget pedig a második oltás beadása után 3 héttel nyújt.
• A kínai elölt vírus tartalmazó Sinopharm vakcina két dózisa között 3-4 hét a különbség, a teljes védettség pedig a második oltás után 14 nappal alakul ki.
• Fontos tudni, hogy a hozzátartozónkat, ismerősünket mikor és melyik oltással oltották be, hiszen ebből lehet tudni biztosan, hogy a vakcina hatása már működésbe lépett-e.
Eltérő hatékonyság
Minden egyes Magyarországon lévő vakcina biztonságos és hatékony, ám mindegyiknek eltérő a hatékonysága. Ez azt jelenti, hogy az esetek jelentős részében kiváltja az immunitást a koronavírussal szemben, ám a különböző oltóanyagoknál eltérő százalékban nem.
– A második oltás felvétele után, ha letelik az ajánlott idő, már védetté válik az ember a vírussal szemben,
persze, ha biztosra akar menni, egy otthoni vérteszttel erősítse meg a védettséget – magyarázta a Borsnak dr. Rusvai Miklós virológus professzor.
Hatékonyság:
- Pfizer-Biontec: 95 százalék
- Moderna: 94 százalék
- Szputnyik V: 91 százalék
- Sinopharm: 79 százalék
- AstraZeneca: 63 százalék
Vakcinázás után is szükséges betartani az előírásokat
A virológus szerint a már beoltott például idős rokonokkal kellő körültekintéssel eljárva gond nélkül találkozhatnak a fiatalabb generációk, hiszen rájuk nézve a koronavírus már nem veszélyes.
– Ha kialakult a védettség, az azt jelenti, hogy bár a szervezetébe bejuthat a vírus, nem okoz súlyos megbetegedést, és nem vezet halálhoz – mutatott rá a vakcina legfontosabb szerepére a virológus.
Ez nem jelenti azt, hogy az idős, védett szervezet ne fertőzhetne meg másokat, de nem magától az oltástól. Ha megkapta a koronavírus elleni vakcinát, de továbbra sem jár el sehová, és nem találkozik senkivel, semmi esetre sem fertőzhet, hiszen a szervezete nem találkozott élő vírussal.
– Azonban, ha találkozik valakivel, aki hordozza a vírust, – bár ő nem betegszik meg – megfertőződhet és akár tovább is adhatja azt
– mutatott rá a szakember, aki szerint épp ezért kell a beoltottaknak is továbbra is betartaniuk a járványügyi előírásokat, mindaddig, amíg azok érvényben vannak.
