Nem csak az oltóanyagok, de az aktuális járványügyi helyzet is befolyásolja azt, hogy lesz-e szükség újabb koronavírus elleni védőoltásra ősszel.
Forrás: MTI
Újabb megerősítő koronavírus elleni védőoltásra lesz szükség az ősz folyamán az Egyesült Királyság kormánya szerint. Nagy-Britanniában eddig körülbelül 11,5 millió koronavírus elleni oltást szállítottak a rendelőkbe, február közepéig pedig megtörténhet a beadásuk a fertőzés szempontjából legveszélyeztetettebb korcsoport részére. A brit parlament képviselője elmondta, éves vagy szezonális szinten kell majd újraoltaniuk a lakosságot, hiszen a variánsok világszerte másként cirkulálnak.
Dr. Rusvai Miklós virológus professzor szerint az, hogy mikor van szükség emlékeztető oltásra, sok mindentől függ.
Az, hogy kell-e emlékeztető oltás, a vakcinán kívül a járványügyi helyzet is befolyásolja. Önmagában nem lehet előre megjósolni, hogy szükséges-e
– magyarázta a Borsnak dr. Rusvai.
„Ha jönne egy olyan új változat, amelynek nagymértékben megváltozott a tüskefehérjéje, vagy netán újra erősen felfutnának a járványügyi esetszámok, akkor lehet, hogy szükség lenne az emlékeztető oltásra.”
Normál körülmények között azt reméljük, hogy nyár végére a fejlett világokban lecseng a járvány, ősszel már csak alkalomszerűen üti fel a fejét a vírus, úgy, mint az influenza, vagyis belesimul a légzőszervi betegségek sorában. Ha így lesz, egy éven belül biztosan nem lesz szükségük újabb oltásra a már beoltottaknak – emelte ki a virológus, aki szerint, ha valaki biztosra akar menni, nyugodtan kérheti az emlékeztető oltást, hiszen az ártani biztosan nem fog.
Mivel a különböző típusú vakcinákról egyre több adat gyűlik össze, hamarosan kiderülhet, melyik meddig ad védettséget.
A szakember szerint a féléves védettséget már bizonyították a vakcinák, így nagy valószínűséggel még tovább tart majd a hatásuk.
Én azt gondolom, fél évnél tovább is adhatnak immunitást a vakcinák, azonban a két évet már túl hosszú időnek tartom. Ennyi idő alatt akár teljesen át is alakulhat a vírus, ezért ilyen hosszú időben bizakodni értelmetlen
– mutatott rá a virológus.
– Ha olyan mutáns jön, ami ellen erősen csökken a védelem, akkor szükséges lehet az újraoltás. Egyelőre azonban ilyenről nem tudni. Természetesen a lakosságot is érintő változásokról és az oltás szükségességéről mindenkit tájékoztatni fognak a szakemberek – mutatott rá dr. Rusvai.
Sokáig kérdéses volt, vajon védenek-e a mutációk ellen a már elkészült oltóanyagok, s most úgy tűnik, kiderült az igazság. Egy németországi idősotthonban 14 már beoltott gondozott fertőződött meg a koronavírus brit mutációjával, azonban a vírus nem okozott náluk különösebb betegséget, vagyis a vakcina ellátta a feladatát.
– Úgy tűnik, hogy az eredeti koronavírus ellen létrehozott 90 százalék fölötti hatékonyságú vakcinák, többek között a brit mutánssal szemben csak 75–80 százalékos védettséget nyújtanak.
A vakcina lényege azonban nem az, hogy megakadályozza a fertőződést, hanem az, hogy megvédjen a megbetegedéstől, amit, úgy tűnik, a vakcinák teljesítenek is. A megfertőződött betegek ugyanis nem kerültek súlyos állapotba, így nem kényszerülnek lélegeztetőgépre, elhalálozásuk sem következik be. Ez a maximum, amit várni lehet a vakcináktól!
– zárta dr. Rusvai.
Az AstraZeneca bejelentése is ezt támasztja alá. Bejelentették ugyanis, hogy az Oxfordi Egyetemmel kifejlesztett vakcinájuk az előzetes klinikai vizsgálatok eredményei alapján csupán korlátozott védelmet nyújt a dél-afrikai SARS-CoV-2-törzzsel szemben. Dr. Rusvai Miklós szerint ugyan a beoltott és megfertőződött személyek elvben átadhatják a vírust, de a fertőzőképességük csupán öt százalék. A szakember a járvány leküzdésének egyetlen megoldásaként a vakcinázást látja, így továbbra is mindenkinek ajánlja a felvételét.