Nőtt a magyar lakosság bizalma a védőoltások iránt - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.
Forrás: MTI
Müller Cecília a Központi Statisztikai Hivatal adatait ismertetve közölte:
míg a járvány kezdetén, illetve a védőoltások alkalmazása előtt csak a lakosság 15 százaléka szerette volna beoltatni magát, most már majdnem 50 százalék az arányuk.
Eddig 289 042 ember kapta már meg az első védőoltást valamelyik vakcinából, és 107 592-nek a második dózist is beadták már. Úgy fogalmazott: Magyarország igyekszik megtartani az unión belüli kedvező átoltottsági helyét, de ez alapvetően a beérkező vakcinák mennyiségétől függ. A magyar lakosság 3 százaléka oltottnak számít, az uniós átlag 2,7 százalék - mondta.
A szombaton érkezett oxfordi AstraZeneca-vakcináról elmondta: kezelhetősége a Pfizer vakcinánál egyszerűbb, az oltóanyagoknál megszokott hőmérsékleten, 2 és 8 fok között tárolható. Az első és a második oltás között 4-12 hetes időintervallumot engedélyez a gyártó. Az oltási munkacsoport döntése szerint Magyarországon 4 hét telhet el a két oltás között, hogy minél előbb kialakuljon a teljes védettség.
Hozzátette:
az AstraZeneca oltással a 18 és 60 év között krónikus betegeket fogják oltani, mert a klinikai 3-as vizsgálatban az idősebbek körében a vakcina használatáról egyelőre nincsen elegendő információ.
A szakember elmondta, alapesetben az AstraZeneca védőoltással is "korban visszafelé haladva" kezdik meg az oltást, de nem kizárólag az életkor számít majd az oltási sorrendben, hiszen sok fiatal él súlyos, krónikus betegséggel.
A háziorvosok most is meg fogják kapni a beoltandók listáját, és mindkét szempontot - életkor, betegségek - mérlegelve döntenek az oltandók sorrendjéről - mondta.
Az orosz Szputnyik V vakcináról Müller Cecília elmondta, annak minden gyártási tételét bevizsgálták, és minden vizsgált paraméternek megfelelt az oltóanyag. Mint mondta, a Szputnyik vakcina esetében a gyártó szerint "bizonyos krónikus betegségeknél kellő óvatossággal" kell eljárni.
Kiemelte, nincs száz százalékos védelem, a vakcinák hatásfoka jó, és az a fontos, hogy biztonságos vakcinákkal rendelkezzen Magyarország. Hozzátette: minden esetben az oltóorvos dönt arról, hogy az adott személynek melyik a legmegfelelőbb vakcina.
Müller Cecília jelezte, megfeszített járványügyi munka folyik az összes hatóságnál, és vannak olyan feladatok, amelyek most háttérbe szorulnak a védekezés miatt.
Így minden más egyéb kérést megelőz a pandémia kezelése, hiszen itt emberi életek megmentéséről van szó
- fogalmazott.
Türelmet kért azoktól, akik valamilyen adatszolgáltatási igénnyel fordulnak a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, mert - mint mondta - ezeket is meg kell, hogy előzze az emberi életek védelme, az oltási terv következetes végrehajtása.
Müller Cecília szerint arra nem lehet egyértelműen válaszolni, hogy a koronavírus elleni oltást évről évre ismételni kell-e vagy a vírus esetleg "eltűnik". Mint mondta, ezek közül bármelyik variáció igaz lehet, hiszen a vírusról naponta jelennek meg új információk.
Ha valaki valamilyen okból nem tudta sem az első, sem a második dózist felvenni az előre megbeszélt időpontban, annak az oltása sem marad el, csak egy másik időpontra tolódik - mondta Müller Cecília.
Az oltásoknak felső korhatára nincs, az egyéni kockázatot kell mérlegelni - mondta kérdésre a szakember. A tapasztalatok szerint az oltás felvétele lényegesen kisebb kockázatot hordoz, mint annak elmaradása - tette hozzá.
Ahogy lesz elégséges vakcina az országban, elindulhat a lakosság tömeges oltása - mondta kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos.
Bizakodóak vagyunk, terveink vannak, és ez (a tömeges oltás) akár március elején megindulhat
- fogalmazott.
