"Az a hét, amely úgy kezdődött, hogy Brüsszel megpróbálta térdre kényszeríteni az AstraZenecát, az EU megalázásával végződött" - foglalja össze tényfeltáró írása lényegét a The Telegraph.
A brit konzervatív lap szombaton megjelent írása arról számolt be, hogy péntek este alig több, mint egyetlen óra leforgása alatt változott meg Brüsszel álláspontja az Egyesült Királyságba juttatott vakcinák ügyében.Boris Johnson 9 óra 20 perckor kérte számon az Európai Bizottság elnökén, hogy miért blokkolják a covid-vakcinák Észak-Írországon keresztül zajló brit importját. Miután 9:50-kor az angol kormány egy közleményt is kiadott a telefonhívásról, éjjel fél 11-kor Brüsszel visszavonult.
A The Telegraph szerint ezzel végződött az a hét, amikor Brüsszel megpróbálta elintézni a gyógyszercégeknél, hogy az EU-ból ne vigyék ki az Egyesült Királyságba a vakcinákat. Boris Johnson kormánya ez ellen érthető okból tiltakozott, közölve, hogy nem számítottak arra, hogy az EU - amely "barát és szövetséges" - "bármit is tenne ezen szerződések teljesítésének megakadályozására".
A brit konzervatív lap emlékeztet: minden azzal kezdődött, hogy Ursula Von der Leyen bizottsági elnök személyesen vette kezébe az AstraZeneca-ügyet, amelynek lényege, hogy a vakcinagyártó egyelőre nem teljesíti az EU irányába tett vállalásait. Gyakorta hangoztatják, hogy Brüsszel, amely a 27 tagállam nevében is tárgyal a vakcinabeszerzésekről, az EU egységének jelképes felmutatására is használná a szállítmányt.
A The Telegraph szerint ebben reménykedve több nemzetállami kormány úgy döntött, hogy nem vesz rivális vakcinákat, hanem megvárja, amíg Brüsszel beszerzi a brit-svéd cégtől a szükséges ellátmányt. A lassú ügymenetért azonban többen súlyos árat fizettek, így például Marine Le Pen 48-52 arányú, döntetlenközeli helyzetre jött fel egy mérésben, amely a következő francia elnökválasztás esélyeit modellezte.
Ez azért sem meglepő, mert múlt heti adatok szerint míg az Egyesült Királyság 100 főre közel 12 oltóanyagdózist szerzett be, addig Franciaország csak alig több, mint kettőt. A német kormány hasonló kényes kérdésekkel szembesült, mint a francia, Hollandiában pedig negyven év óta nem látott lázadások zajlottak, napokon keresztül. Az olasz kormány pedig jól ismert módon összeomlott a második hullám sikertelen kezelése nyomán.
75 millió vakcinával maradtak el
Így tehát Brüsszel komoly nyomás alatt volt, amikor megjött a hír: az AstraZeneca nem fog tudni elegendő oltóanyagot szállítani. A belgiumi gyár gyártási problémái miatt 75 millió vakcinával maradnak el, tehát csak az első negyedévre ígért mennyiség egynegyedét képesek hozni. Az EU intézmények fővárosában gyorsan elterjedt a pletyka, hogy drágábban máshoz kerülhetnek az olyannyira várt oltóanyagok.
Például Londonhoz, ahova több millió vakcinát szállított egy korábbi megállapodás nyomán a brit-svéd vállalat.
Ezt követően jelentette be az EU egészségügyi biztosa, Stella Kyriakides, hogy az unió egy "export-átláthatósági mechanizmust indít" még a héten. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az uniós gyártóknak engedélyt kellett volna kérni Brüsszeltől, mielőtt vakcinát exportálnak a közösségen kívülre. Természetesen az elsőszámú érintett a vakcináltatásban messze az EU előtt járó Egyesült Királyság lett volna.
Múlt kedden aztán kiderült, hogy az AstraZeneca nem ígért a szerződésben feltétlen szállítást, csak azt, hogy emberi számítás szerint mindent megtesz a teljesítés érdekében. A cég csak 100 millió brit vakcina kiszállítása után fordulna rá teljes gőzzel, így két brit gyárával is az uniós igényekre. Brüsszel erre a szerződés kiszivárogtatása miatt támadta a céget, és követelte, hogy élvezzen elsőbbséget Londonhoz képest. Csütörtökön uniós kérésre a belga hatóságok lecsaptak az AstraZeneca Vallóniában található üzemére, hogy ezzel is fokozzák a nyomást.
Majd von der Leyen elkezdte a szerződés ismertetését, de azt állította, hogy az AstraZeneca által hivatkozott klauzula, a "minden lehetséges erőfeszítésről" nincs a dokumentumban. Mikor a szerkesztetlen verzió kikerült, mindenki láthatta, hogy igenis benne van.
Ahogy a szombati Bild, a legolvasottabb német lap fogalmazott: az elnökasszony vagy hazudott 447 millió uniós polgárnak, vagy nem tudta, mi szerepel a saját szerződésében.
A fenti történéseket követően született döntés a híres "16. cikkely" bevetéséről, amely az Egyesült Királyságba történő vakcinaexport blokkádjára is jogi lehetőséget ad. Ráadásul von der Leyen csak arról tájékoztatta az elsőszámú érintetett, Írországot a britekkel kötött megállapodás legérzékenyebb pontjának élesítéséről, amikor már bejelentette azt. Pénteken éjjel negyed órával éjfél előtt, és mindössze nyolc órával az élesítés bejelentése után jött a bejelentés arról, hogy a 16. cikkelyt mégsem élesítik. Az európai sajtó ezt követően írt a "Brexit öngólról". Ahogy egy neve elhallgatását kérő európai diplomata fogalmazott a The Telegraphnak:"A nyomás von der Leyenen óriási és növekvő. Mindez nem néz ki jól."
