Az elmúlt napokban a sajtó tele van a büntetőfékezés kérdésével melyet a feltételezések szerint évekkel ezelőtt egy magyar celeb hajtott végre egy menetrendszerinti buszjárat előtt. De vajon tudjuk-e valóban, mit is takar ez a köznyelvi kifejezés, hiszen ezt a KRESZ ilyen módon nem tartalmazza.
Forrás: Shutterstock
Először is hétköznapi nyelven arra a közúti szituációra használjuk ezt a szót, mikor a közlekedés egyik résztvevővője vélt vagy valós sérelmére alapozva megpróbálja szankcionálni a másik közlekedőt, lassításra, megállásra, vagy esetleg irányváltásra kényszerítve azt.
Szándékos kár
A hivatalos, a jog nyelvén megfogalmazva ez közúti veszélyeztetésnek számít, hiszen „közúti veszélyeztetést követ el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki”. Ilyen formán a jog szándékos közúti bűncselekményként értékeli a sokak által ártatlan szórakozásnak gondolt manővert.
A közlekedési jogász szerint a bíróságok közúti veszélyeztetést állapítanak meg, ha rárántja a kormányt a párhuzamosan szabályosan közlekedőre, ha ok nélkül hirtelen fékezéssel lefékez és a hátul közlekedő belehajt, vagy indok nélkül leszorítja az út széléhez közel közlekedő kerékpározót, de az elöl haladót vészesen megközelíteni, letolni a másikat is ebbe a kategóriába tartozik. Valljuk meg, mindezek sajnos a hazai közlekedésben igen gyakori események.
Ez is érdekelheti
Tudatosan gondatlan
Kiemelkedő jelentőségű e tekintetben a közlekedési szabályokat magában foglaló KRESZ, amely pontosan felsorolja azokat a magatartásokat, kötelezettségeket és tilalmakat, amelyeket a jármű vezetőjének a közlekedés során be kell tartania. A bűncselekmény megállapításának előfeltétele tehát, hogy a járművezető a szabályokat szándékosan megszegje, vagyis tisztában legyen azzal, hogy az adott esetben mit kellene cselekednie, és ennek tudatosan ne tegyen eleget. Fontos kérdés a szándékosság és a gondatlanság kérdése.
Az elkövető szándéka a vészhelyzetre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a szabályszegés volt szándékos az elkövető részéről, hanem a tettes azt is átlátta, hogy e szabályszegéssel okozati összefüggésben a passzív alanyok életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése is bekövetkezhet, és ő ezt az eredményt kívánta vagy ebbe belenyugodott.
Szigorú büntetés
Tekintettel arra, hogy a közlekedési ügyekben a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, ezért a jogalkotó is igen szigorú büntetést alkalmaz, nem ritka a letöltendő szabadság vesztés sem, emellett a közúti veszélyeztetést elkövetővel szemben a bíróság járművezetéstől eltiltást is alkalmaz büntetésként.
A bűncselekmény súlyosabbnak minősül, ha súlyos testi sértést, még súlyosabban, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ennél is súlyosabban, ha halált, legsúlyosabban pedig, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget okoz. A közlekedés nem játék, és a résztvevőknek mindent meg kell tenniük, hogy mindenki biztonságban elérje úti célját.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy a napjainkban egyre több autóban megtalálható fedélzeti kamerák segítik vagy sem a közlekedési morál javulását, az ilyen esetek megítélésénél talán hasznos lehet, hiszen senki nem tudhatja, hogy a másik autójában van-e ilyen szerkezet, így talán visszatartó erőt jelent.
