Két hét elteltével csökkenhet majd az új fertőzöttek száma. Egyrészt a hétfőn bevezetett intézkedések miatt, másrészt az elmúlt hét-tíz napban végrehajtott tömeges oltások is éreztetik már akkor a hatásukat, így az új betegek száma gyorsabban csökkenhet - erről is beszélt az Origónak Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia doktora. Hozzátette: a kormány oltási stratégiája, az, hogy először a kockázati csoportba tartozókat oltották be, jó. Ezt bizonyítja, hogy bár a napi új fertőzöttek, a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma a brit mutáns vírus miatt már meghaladta az őszi hullám csúcsán tapasztalt értékeket, a halottak száma arányaiban 20-25 százalékkal kisebb. Azt is kiemelte, hogy akik nem oltatják be magukat, előbb-utóbb - vagy az idén, vagy jövőre - elkapják a vírust, ugyanis mindenkinek immunizálódnia kell. Vagy úgy, hogy megkapja az oltást, vagy úgy, hogy megfertőződik. Interjú Rusvai Miklóssal.
Forrás: YouTube
Hétfőtől életbe léptek az új szabályok. Mikor látható majd ennek az eredménye - vagyis, mikor kezdhet csökkenni az új fertőzöttek száma?
A most bevezetett korlátozás körülbelül két hét múlva érheti el a hatását. Akkorra várható, hogy csökken majd az új fertőzöttek száma. De mondok egy jó hírt is: ez a két hét lesz az, amikor az elmúlt hét-tíz napban végrehajtott tömeges immunizálások - vagyis az elmúlt napokban beadott oltások – is éreztetik majd a hatásukat.
Tehát azt remélem, hogy két hét múlva lesz a csúcs, addig még sajnos lehetnek rosszabb adatok, lehet több új fertőzött. De két hét múlva remélhetőleg csökken a számuk, és sokkal gyorsabb lehet a javulás.
Azért, mert az oltások következtében kialakuló immunitás és a szigorúbb korlátozó intézkedések hatása összeadódik.
Eddig több mint egymillió embert oltottak be, és hozzávetőlegesen másfél millió ember esett át a fertőzésen. Ez valamelyest javít a nyájimmunitás kialakulásán?
Ahhoz, hogy kialakuljon az országban a nyájimmunitás, a lakosság hetven százalékának védettnek kell lennie.
Most tartunk körülbelül 25 százaléknál. Még 45 százalék szükséges a nyájimmunitás eléréséhez.
Az a cél, hogy ez a csaknem négy és félmillió ember az oltás által szerezzen immunitást, és ne fertőzés útján.
Egyre több a fiatal fertőzött. Mi ennek az oka?
Az az oka, hogy az idősotthonok lakóit és a hetven év felettieket nagyrészt már beoltották, tehát immunisak. Jó volt a kormány oltási stratégiája, hogy először az időseket, a kockázati csoportba tartozókat oltották be, ugyanis a halálozási adatok is valamelyest csökkentek az őszi csúcshoz képest. Az adatokból láthatjuk, hogy a lélegeztetőgépen lévők, a frissen fertőzöttek és a kórházban gyógyulók száma mára meghaladta a december eleji értékeket, a halottak száma viszont 20-25 százalékkal kevesebb az őszi hullám csúcsához képest. Mivel az idősek többségében már immunizáltak - vagyis megkapták az oltást -, a vírus kénytelen a fiatalabbak között terjedni, akik még védtelenek, ráadásul kicsit kockázatvállalóbbak. Vagyis: néhányan nem tartják be szigorúan a szabályokat, könnyelműbbek, mert úgy gondolják, talán kevésbé sínylik meg a vírusfertőzés okozta betegséget.
A nagy számok törvénye alapján azonban előfordul, hogy a fiatalabbak között is kialakulhat súlyos megbetegedés. A statisztikai számok alapján azt kell mondanunk, hogy ha sok a fiatal fertőzött, előbb-utóbb köztük is több lesz a kórházi ápolásra szoruló beteg, sőt, a halálozás is. Arányaiban persze ez kevesebb, mint az idős korosztály esetében. De ha sok a fiatal fertőzött, az érzékelhető romlást idézhet elő a statisztikai adatokban.
Mindezek ellenére továbbra is hallatják a hangjukat az oltásellenesek. Milyen pszichológiai vagy járványügyi károkat okozhatnak ezek az emberek?
Egyrészt szítják a hangulatot, és - nincs rá jobb szó - bosszantják azokat az embereket, akik bíznak a tudományban és az orvosokban. Ez pszichológiai szempontból okoz károkat.
Járványügyi szempontból egyelőre sok vizet nem zavarnak, nem éreztetik a hatásukat, mert egyfelől egyre kevesebben vannak - hiszen szinte mindenkinek a környezetében előfordult már fertőződés, sőt, súlyos betegség is -, másrészt pedig nem az ő tevékenységük miatt nincsenek még elegen beoltva, hanem azért, mert egyelőre nincs annyi vakcina, amennyien be akarják magukat oltatni.
Sokkal többen várják a vakcinát, mint ahány oltás egyelőre rendelkezésre áll. Szerencsére - ahogy már említettem -, az oltásellenesek száma folyamatosan fogyatkozik. Akik megmaradnak - őszintén remélem, hogy ez nagyon elenyésző lesz -, ők potyautasként élvezni fogják majd a nyájimmunitás előnyeit. De ez ellen nem tehetünk semmit.
Az azért kijelenthető, hogy aki nem oltatja be magát, előbb-utóbb mindenképpen elkapja a vírust?
Igen. Ha nem az idén, akkor jövőre. Valahogy mindenkinek immunizálódnia kell. Akár az oltáson keresztül, akár úgy, hogy megfertőződik. Ha eljön az az idő, amikor mindenkinek rendelkezésre áll majd bármilyen oltás - mondjuk ősszel vagy télen -, és aki akarja, akármelyik vakcinával beoltathatja magát, akkor az oltáselleneseknek saját felelősségük lesz, ha elkapják a fertőzést, és adott esetben kórházba kerülnek.
Most már a háziorvosok is felírhatják a Favipiravir nevű gyógyszert, ami egy antivirális szer. Hogyan fejti ki hatását ez a készítmény egy fertőzött szervezetben?
Az antivirális szerek egyike sem képes teljesen megszüntetni a vírusfertőzést, de erősen csökkenti a szervezetben termelődő vírusok számát. Jobb hatásfokkal működnek a fertőzés kezdeti szakaszában. A gyógyszer lényegében annak az enzimnek a működését gátolja, amely segíti a vírus szaporodását. Tehát jóval kevésbé tud szaporodni a szervezetben a kórokozó. Így vagy a tünetek lesznek enyhébbek, vagy később jelentkeznek a súlyosabb tünetek, de így az immunrendszernek van ideje kialakítani az ellenanyagot.
(Origo)
